Civilizációs népbetegségünknek, az allergiának újabb kiváltója terjed Magyarországon. A rézgyom - rokonához, a parlagfűhöz hasonlóan - Amerikából került Európába. Jelenleg kis területen nő Magyarországon, így könnyen meg lehetne szabadulni tőle. Most még.
Szőr, por- és ruhaatkák, gyógyszer, dohányfüst, túlzott napfény, parlagfű, fekete üröm, mogyoró, aranyvessző - néhány példa az allergiát okozó anyagokból, állatokból és növényekből, amelyekhez az allergiaszezon közepén a költői nevű rézgyom is csatlakozott.
Egy klasszikus mérgező
A parlagfüvet a húszas évek elején, az Amerikából érkező búzaszállítmányokkal együtt hozták hazánkba - mondta érdeklődésünkre Péterfia Éva, a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság elnöke. Egy növény több millió pollent bocsát ki, és a szelekkel nyolcvan-száz kilométerre képes eljutni. Figyelemre méltó, hogy a parlagfű magjai a talajban húsz-harminc évig csíraképesek maradnak, igaz, csak akkor tudnak kikelni, ha átforgatják a földet. Ha ez olykor-olykor elmarad, akkor a hazai gyomok néhány esztendő alatt kiszorítják messzi vidékről idetolakodó társukat. A parlagfű leginkább a búzával, kukoricával és napraforgóval együtt nő.
"E gyomnövény virágpora a tépőzárra hasonlít: felületén apró kampók vannak, amelyekhez az ember tüdejében harminchét allergén fehérje képes csatlakozni, kiváltva az allergiás reakciót. E horgokba repülés közben korom- és koszszemcsék akadnak, amelyek fokozzák a fertőző hatást" - mondta Benécsné Bárdi Gabriella, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. A haszonnövény kukoricapollenjéhez mindössze három-négy allergén fehérje tud csatlakozni.
Egy "kedves" rokon
A parlagfű már a hetvenes években is elterjedt volt Magyarországon. Jól látható például az akkoriban készült Indul a bakterház című filmben, amikor Bendegúz a teheneket legelteti.
"A parlagfű rokona, a rézgyom az 1800-as években bukkant föl Európában. Kutatásaim szerint a kijevi botanikus kertbe hozták be első példányait" - mondta lapunknak Hódi László, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Hazánkban az ötvenes években, Mezőhegyesen észlelték először. Ma legnagyobb számban Békés és Csongrád megyében található, de előfordul Budapest környékén is. A környező államok közül Szlovákia, Románia, Szerbia és Ukrajna fertőzött. Oroszországban az Alsó-Volga vidékén előfordulási aránya megközelíti a hatvan százalékot.
A rézgyom közepesen agresszív, két-három méteresre nő, egy-egy szál mintegy százezer magot termel, amelyek öt-hat évig csíraképesek.
Az invázió már elindult
"A rézgyom virágporára sokkal többen érzékenyek, mint a parlagfűére. Ma még azért kevés az érintett, mert az invázió elején vagyunk. A kártevőt kaszálással és vegyszerrel lehet legjobban irtani, de vannak természetes ellenségei is. A rézgyom főleg a mezőgazdasági táblák szegélyén és felhagyott szántókon nő. Felelősséggel nehéz nyilatkozni, de a környező országokban lejátszódott folyamatok alapján úgy vélem, ha nem teszünk semmit, tíz év múlva már súlyos gondot fog okozni a rézgyom pollenje" - vázolta fel a nem túl biztató jövőt Hódi László.
(2007.07.19. 09:48)
MH - Magyar Hírlap
