Hamarosan virágzik a parlagfű, s ez sok ember számára azt jelenti, hogy kezdődik az allergiaszezon. A civilek szerint a 2007-es intézkedési terv sem tartalmaz olyan garanciákat, amelyektől érdemi változás remélhető. Marad a pollen és marad a tüsszögés vagy a fullasztó köhögésroham.
Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke szerint a hazánkban ismert 350 gyomfaj közül a parlagfű a legelterjedtebb. Bár az 50-es években még csak a 21. helyen voltunk, napjainkban már nagyjából ötmillió hektáron fordul elő, 700 ezer hektár pedig erősen fertőzött. A parlagfű magja 30 évig is életképes. Egy tő akár 50-60 ezer magot is érlelhet egy évben, nem szólva arról, hogy a frissen érett magvaknak 96 százaléka életképes. Ezért ha csak egyetlen parlagfű marad egy területen, hiába irtják ki az összes többit, az az egy újra elfertőzi a térséget. (A parlagfű elleni küzdelem másik élharcosa a Tégy a parlagfű ellen! Közhasznú Alapítvány.)
Elsősorban a megbolygatott talajú területek gyomnövénye, így nagy beruházásoknál, ipartelepeknél is találkozni vele. Mezőgazdasági szempontból mintegy 32 milliárd forintnyi veszteséget okoz évente ez a gyomnövény. Az elnöktől tudjuk: négyzetméterenként tíz parlagfű a kukoricában 29 százalékos, a napraforgóban egy darab 7 százalékos, tíz darab 37 százalékos veszteséget okoz.
A mezőgazdaságnak okozott kár mellett sokkal nagyobb problémát jelent az emberi egészség veszélyeztetése, hiszen mára már a lakosság negyede allergiás, és ők több mint 21 milliárd forint értékben szednek gyógyszert. Ehhez az orvosi ellátás költségét is hozzászámolva, egészségügyi oldalról akár 40-50 milliárd forint lehet a kiadás.
Elsősorban a Kárpát-medence problémája a parlagfű, de jelen van (itt nem jellemző) Oroszország déli területein, a Balkán-félszigeten, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában. Erősen terjed Olaszországban, a Pó völgyében, Németország Csehországgal határos részén, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, illetve Franciaország középső és földközi-tengeri részén, sőt Svájcban is megjelent.
Juhászné Halász Judit szerint a parlagfű elleni védekezés eredményeként csak annyi mutatható fel, hogy a politika is rájött: a gyom drasztikus irtása nélkül Magyarországon az allergia kérdése nem oldható meg. Ugyanakkor a mai napig nincs arra biztosíték, hogy érdemi eredmény szülessen ezen a téren. A 2007-es intézkedési terv sem tartalmaz olyan garanciákat, amelyektől érdemi eredmény remélhető. Sőt! A sikertelenség borítékolható. Felháborítónak tartja, hogy bár a téma évek óta napirenden van, de átfogó stratégia helyett csak az eredménytelenség okát magyarázzák. 2006-ban nemhogy sikerről nem beszélhettünk, de még az amúgy is magas pollenszám is emelkedett.
Ha továbbra is csak ilyen általánosságban fogalmazza meg az ország a parlagfűproblémát - irtani kell -, akkor ez nem hoz eredményt. Az idén a parlagfű virágzása várhatóan hosszabb ideig tart majd, ezért az egyesület szerint lényegesen nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia a kényszerkaszálások bemutatásának, a kiszabott büntetések ismertetésének.
Aki nem irtja az allergén gyomnövényt, az az eddigi kétmillió forint helyett már akár ötmilliós bírságra is számíthat. A idén nagy erőkkel, az eddigieknél szigorúbban ellenőrzik az állami és az önkormányzati területeket. Tavaly nyolcezer kényszerkaszálást rendeltek el, és 250 millió forint bírságot szabtak ki - hangzott el a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság minapi sajtótájékoztatóján. A testület 820 millió forintot költhet az idén a mentesítéssel összefüggő állami feladatokra. Négyszázmillió forint megy a közérdekű védekezésre, a közmunkaprogramokra, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek kiírt pályázatokra pedig 420,6 millió forint jut. Közmunkaprogramokat írtak ki a Velencei-tó, a Tisza-tó, a balatoni kistelepülések és a nagyobb önkormányzatok számára. M indent egybevetve az említett összegnél jóval több pénz jut a parlagfű-mentesítésre: az egyes tárcák forrásait összeadva csaknem négymilliárd forint.
Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke szerint - a globális felmelegedéssel összefüggésben - a korábban csak a mediterrán térségben előforduló pollenek Közép- és olykor már Észak-Európában is megjelennek. A kontinens legsúlyosabb - elsősorban Közép-Európára koncentrálódó - pollenproblémájának forrása a parlagfű. Hazánkban évente néhány tízezer hektárról sikerül kiirtani ezt a növényt, de ez elenyésző a teljes fertőzött területhez viszonyítva.
Egy most befejeződött, az ország négy részére kiterjedő vizsgálatban azt elemezték a szakemberek, hogy milyen összefüggés van a parlagfűvel kevéssé, illetve súlyosan szennyezett területeken élők pollenérzékenysége között. Egyértelműen kiderült, hogy ahol sok a parlagfű, ott nő az egyéb pollenekre való érzékenység.
