200. február 7., csütörtök (MTI) - A tüdő egyik krónikus megbetegedése, a nehezített légzéssel együtt járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (angol rövidítéssel a COPD) ma a 4.-6. haláloknak tekinthető a világon. Előfordulási és halálozási gyakoriságának növekedése nyomán - a WHO előrejelzése szerint - az egészségügyi és társadalmi terheket tekintve 2020-ra ez lesz az 5. legfontosabb (legtöbb embert érintő) betegség, a halálokok rangsorában pedig a harmadik helyen fog állni.
Ma is aluldiagnosztizált és alulkezelt ez a kórkép - véli Somfay Attila, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászat Tanszékének professzora -, miközben a legfrissebb tudományos eredmények azt mutatják, hogy a betegség részben megelőzhető, részben kezelhető, s többnyire jól lehet karbantartani.
A legutóbbi időkig a kockázat csökkentésére, a betegség előrehaladásának lassítására egyedüli módszerként a dohányzás abbahagyását tartották - utalt a szakmai gyakorlatra a tanszékvezető egyetemi tanár egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Klinikai vizsgálati eredmények azonban egyértelműen igazolták, hogy a gyógyszeres kezelés meghosszabbítja a betegek életét, s javítja életminőségüket.
A tüdőgyógyász-szakértők által forradalminak nevezett gyógyszeres terápia hatékonyságát az úgynevezett Torch (Towards a Revolution in COPD Health) vizsgálat igazolta. A 42 országban, 6100 beteg bevonásával 3 éven át folyó kutatás középpontjában a túlélési esélyek növelése. Az ígéretes eredmények reménnyel tölthetik el a COPD-s beteget és a gondozó orvost egyaránt - véli Somfay.
Hazánkban 600 ezer körülire becsülik az érintettek arányát. Megbízható adatokkal azért sem rendelkeznek az ellátó tüdőgondozók, mert a COPD-ben szenvedők mintegy négyötödének nincs betegségtudata, nem keres orvosi segítséget. Kínzó tüneteit a dohányzás szükségszerű velejárójának véli, s már túl későn fordul szakemberhez.
Tolnay Edina, a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a krónikus légúti szűkület hosszú ideig lappang, alattomosan pusztítja a tüdőt, ám panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítménynek közel fele már elveszett. Leggyakrabban a tartós köhögés, váladékürítés és fulladás miatt jelentkeznek orvosnál az érintettek. Fontos tünet lehet a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sipoló hang mellett a - sokak által esetleg legyintéssel elintézett - fáradékonyság, a terhelhetőség csökkenése.
A szűrés szerepéről, a légzésfunkciós vizsgálatok jelentőségéről is szólt a törökbálinti orvosigazgató. Bár leginkább a dohányzás jelenti a kockázati tényezőt, de a környezetben tartósan jelen lévő porok, lebegő részecskékből álló vegyi anyagok, szennyeződések szintén fokozzák a betegség kialakulásának valószínűségét, hangsúlyozták a sajtóbeszélgetésen a szakma képviselői.
(MTI-Panoráma)
