A gyerekkori táplálékallergia inkább a fejlett országokra jellemző, a fejlett világ gyerekeinek mintegy 2-3 százalékát érinti. Magyarországra szintén ezek az arányok igazak, de például a fejlődő országokban ez az arány alacsonyabb. Ennek indoka a fejlett világ életstílusára jellemző nagyobb higiénia és fertőtlenítés, ugyanis így a probléma megelőzésében kulcsszerepet játszó bélflórát kevesebb "inger" éri (alacsonyabb lesz a bél immunrendszerének a stimulálása), ezért gyengébb lesz a védelmi képessége is - derült ki az Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság 2009. június 3-6. között megrendezett 42. kongresszusán.
A táplálékallergia jellemző tünetei a hasmenés, sorvadás és fogyás, a kialakulását illetően pedig ma már tudható, hogy azt elősegíti az érintett csecsemő vagy a gyermek bélflórájának előnytelen megváltozása (például erős antibiotikum kezelés során). A megelőzés ügyében egyértelmű a tennivaló: törekedni kell az anyatejes táplálásra. Ha ez valamilyen ok miatt mégsem megoldható, az esetben olyan tápszert kell alkalmazni, ami probiotikumokat tartalmaz.
A konferencia több mint 1400 résztvevője főként az európai országokból érkezett, de számos szakember képviseli az Egyesült Államokat és az ázsiai országokat - elsősorban Japánt - is. A tudományos program egyaránt foglalkozik kutatási kérdésekkel - melyek közül a bél immunrendszerét érintőeket érdemes kiemelni - és terápiás témákkal is. Ez utóbbiak közül, az eddig viszonylag limitált kezelési lehetőségekkel bíró gyulladásos bélbetegségek (például Crohn betegség) speciális ellenanyag bevitelével történő biológiai terápiája talán a legfontosabb.
