A bioélelmiszerek forgalma hazánkban jócskán elmarad a nyugat-európaihoz képest.
A magasabb ár mellett visszatartó erő, hogy a vevők egy része nem tartja hitelesnek a csomagoláson feltüntetett jelzést, és nem tudja eldönteni, mit nyer, ha a drágább bioterméket fogyasztja. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége gondozásában megjelenő hírlevél, a Táplálkozás és Tudomány legújabb száma összefoglalja a témával kapcsolatos tudományos szempontokat is.
Jogszabályi rendelkezés, hogy ökológiai (bio, öko, organikus) jelöléssel csak azok termékek és élelmiszerek vagy takarmányok forgalmazhatók, amelyeket az előírások betartásával, és elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett termeltek, dolgoztak fel, illetve importáltak. Fontos, hogy a mezőgazdasági alapanyagokon, élelmiszeren és takarmányon kívül egyéb - sok mezőgazdasági alapanyagot tartalmazó - termék (pl. ruhák, kozmetikumok, bútorok stb.) is viselik a "bio". ökológiai" stb. jelzőt. Ezek nem állnak a jogszabályok védelme alatt, ezért nem árt megismerni a termék előállítása során alkalmazott előírásokat.
Tudományos adatok egyelőre nem igazolják, hogy a bioélelmiszerek rendszeres fogyasztása mennyire pozitívan befolyásolja az ember egészségi állapotát. Nincsenek bizonyítékok a haszonról, a kutatók pedig nem találtak igazán jelentős tápanyagkülönbséget a biomódszerekkel és a hagyományosan termelt élelmiszerek beltartalma, illetve fogyasztása között.
A különféle zöldségek, gyümölcsök C-vitamin tartalmát vizsgáló 13 tanulmányból hét az organikus termékeknél mutatott ki magasabb szintet, 6 viszont nem talált igazolható eltérést. (Az összehasonlítást nehezíti, hogy az organikus növények érési ideje hosszabb, víztartalmuk alacsonyabb, ezért tarthatók el hosszabb ideig.)
A többlet tápanyagbevitel legmegbízhatóbb módja tehát még mindig az, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, vélik a táplálkozási szakemberek. Vannak azonban olyan állapotok, betegségek, amikor előtérbe kerülhet a bioélelmiszerek fogyasztása. A mesterséges adalékanyagokkal szembeni érzékenység, az allergia, a legyengült immunrendszer esetén érthető, ha előnyben részesíti az egyén a bioélelmiszereket. A várandós, kisgyerekes anyák, és mindazok számára, akik garantáltan vegyszer-, gyógyszermaradvány-, és mesterséges adalékanyag-mentesen termelt élelmiszert keresnek, ez a megfelelő táplálék.
A biotermék fogyasztásakor is fontos szempont azonban a mértékletesség, mert a túlzott mennyiség az energiában gazdag ökoélelmiszerből éppúgy elhízáshoz, egészségkárosodáshoz vezethet, figyelmeztetnek a dietetikusok. Továbbá, még a biotermelésnél se lehet teljesen kizárni a környezetből (a levegő, csapadék közvetítésével) érkező szennyeződést. Az ökotermékek minőségtanúsítványa, a csomagoláson feltüntetett jelölés ezért nem végtermék-, hanem folyamatcentrikus, csak azt tudják szavatolni, hogy a termék-előállítás folyamata során nem kerülnek - további (!) - veszélyes anyagok az élelmiszerekbe.
Az egészségmegőrzés mellett sokan a környezetvédelmi és világnézeti szempontokkal is magyarázzák, amiért előnyben részesítik a bioterméket. Ez utóbbiak számára lehet tanulságos elgondolkodni az alábbi adatsoron, vajon a közeli gazdaság hagyományos terméke, vagy a távolabbról ideszállított bioélelmiszer terheli-e inkább a környezetet : tudományos számítások szerint ugyanis 1 kcal energiatartalmú étel tányérunkra kerülése - az előállítás, a csomagolás és a szállítás miatt - akár 7-10 kilókalóriának megfelelő fosszilis energiahordozó (szén, kőolaj, földgáz) felhasználását igényli. Ez pedig a 400 kcal energiatartalmú reggelinél 2800-4000 kilókalóriát jelenthet.
2007-07-27 08:04
Forrás: MTI-Press
