Bizonyos élelmiszerek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a lakosság nagy százaléka életében legalább egyszer tapasztalja, ugyanakkor az érintettek csak mintegy 2-3 százalékánál bizonyított, hogy mi okozza a megbetegedést.
Ezáltal a diétának is csak abban az esetben van értelme, ha ismerjük a kiváltó okot, vagy legalább irodalmi adatokkal bizonyítható, hogy egyes élelmiszerek hatására súlyosbodhat egy adott betegség.
Például a pubertáskorban gyakori bőrbetegség, az Acne vulgarís kialakulásakor gyakran mondják, hogy magas zsírtartalmú élelmiszerek, például édességek vagy olajos magvak fogyasztásakor, romlanak a tünetek. Ugyanakkor irodalmi adatok, tanulmányok ezt nem támasztják alá, viszont azt már bizonyították, hogy az kialakulásának hátterében hormonális hatások állnak. Így az édességmentes diéta nem segít sokat.
A túlérzékenységi reakció leggyakoribb megjelenési formája a csalánkiütés, amit endogén és exogén tényezők is kiválthatnak. A legtöbb esetben fajidegen fehérjék, szekrétumok, növényi anyagok vagy gyógyszerek idézik elő.
Az emberek 80 százalékánál legalább egyszer megjelenik életük során az urticaria, ami legfeljebb hat hétig tart. Az esetek nagy részében az antihisztamin-terápia elegendő a betegség kezelésére. Ha azonban krónikussá válik, nem múlik el hat hét után sem, az esetek mintegy harmadában valamilyen élelmiszer-összetevő a kiváltó tényező. Ez tulajdonképpen nem is allergiás reakció, hanem egy nem IgE által közvetített túlérzékenységi reakció. Így vérvétellel nem is bizonyítható, csak provokációs tesztek elvégzésével diagnosztizálható. Ez azt jelenti, olyan anyagokat juttatnak a szervezetbe, amelyek viszonylag gyakran váltanak ki reakciókat, mint bizonyos színező- és tartósítószerek vagy antioxidánsok. Mivel egyes esetekben a kiváltott reakciók igen súlyosak lehetnek, a provokációs teszteket nagy odafigyeléssel kell elvégeznii, a beteget pontosan kell informálni a lehetséges kezményekről.
Az atópiás ekcéma kiváltója is sok esetben valamilyen élelmiszer. Ez egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség amely a gyerekek 10-20 százalékánál kialakul.
Gyermekkorban elsősorban klasszikus élelmiszerek, a tojás, tejfehérje, mogyoró, gabona, szója állnak a betegség hátterében. Ebben az esetben specifikus IgE-antitestek mutathatók ki a vérből. A kimutatást követően eliminációs diétát kell tartani, ami azt jelenti, hogy a feltételezett élelmiszert két-három hétig kerülni kell, majd ezt követően provokációs tesztekkel lehet bizonyítani az adott élelmiszer felelősségét. Ha valóban rosszabbodás következik be, az adott élelmiszert nem szabad fogyasztani, ami aztán jelentős javuláshoz, gyógyuláshoz vezet. Az IgE által közvetített reakciók azonban nem lépnek fel szükségszerűen egész életünkben. Elsősorban a gyerekek "növik ki" a betegséget, például a tehéntej-allergia a legtöbb érintett gyerek esetén elmúlik, vagy tolerancia alakul ki az iskoláskor eléréséig.
A betegeket, akiknél valaha valamilyen élelmiszerallergia lépett fel, pontosan kell tájékoztatni a teendőkről, és fontos, hogy antihisztamin, kortikoszteroid, valamint a keringési rendszert is érintő allergiás reakció esetén adrenalin is mindig elérhető legyen számukra.
(Worm, M.: Nahrungsmittelallergíe - Wenn Essen krank macht. www.pharmazeutische-zeitung.de/online (2007-11).
RZS
Gyógyszerészet
