Dán kutatók vizsgálatai alapján az életük első hónapjaiban bakteriális fertőzésen átesett csecsemőknél 5 éves korukig nagyobb valószínűséggel alakul ki asztmás megbetegedés.
Az asztmás betegek számának folyamatos növekedésének ellenére a betegség kialakulásának pontos okai máig tisztázatlanok. Kutatók a legtöbb esetben a genetikával magyarázzák az asztma megjelenését, emellett pedig a környezeti tényezőket teszik felelőssé.
Korábban is ismert tény, hogy a bakteriális fertőzések súlyosbíthatják az asztmás beteg állapotát. A New England Journal of Medicine folyóiratban közölt kutatás során a fertőzéseknek a betegség kialakulásában játszott szerepét dán kutatók vizsgálták, 321 úszülött segítségével. A csecsemőktől 1 hónapos korukban vett mintákból S. pneumonia, H. influenzae, M. catarrhalis és Staphylococcus aureus fertőzések nyomait kutatták.
A Staphylococcus aureus fertőzés kivételével a bakteriális fertőzést mutató csecsemők esetében nőtt a zihálás, nehéz légzés előfordulása, s az ezen tünetek miatti kórházi ellátást igénylő esetek gyakorisága. A bakteriális fertőzésen átesett gyermekek közt 5 éves korukra 33 százalék volt az asztmás betegek aránya, míg a fertőzésen át nem esett gyermekek közt 10 százalék.
Az összefüggés pontos feltárásához további vizsgálatok szükségesek. Kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a bakteriális fertőzöttség épp úgy szerepet játszik az asztmás betegség kialakulásában, mint a Helicobacter pylori a gyomorfekély megjelenésében.
STOP
