Miért vagyunk túlérzékenyek, és hogyan hatnak a gyógyszerek?

Az allergia nem más, mint a szervezet fokozott immunválasza egy olyan környezeti tényezőre, mely egyébként nem tekinthető károsnak. Milyen folyamatok játszódnak le a szervezetünkben az allergiás időszakban, és mit tehetünk ellenük?

A hisztamin a szervezetünkben található úgynevezett neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő anyag. Minden szövetünkben szintetizálódhat, de legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légutakban, a tüdőben, illetve a gyomor- és bélrendszerben található meg. Elsősorban az immunválaszért felelős sejtek, például a hízósejtek termelik. Nagy szerepe van a szervezet gyulladásos folyamatokra adott válaszreakciójában, így az allergiában is.

A szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladást, a szénanáthát leginkább a levegőben lebegő virágporok, pollenek, illetve spórák okozzák. Könnyű felismerni a jellegzetes tünetekről: tüsszögés, orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, amelyet gyakran kísérnek olyan szemtünetek, mint könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki viszketés és ödéma. Mindezeket a kellemetlenségeket az allergiás reakció során a nyálkahártya szöveteiben felszabaduló hisztamin okozza, ugyanis a szervezet úgy tekint az allergénekre, mint betegséget okozó "betolakodókra", akik ellen mozgósítani kell az immunrendszert. Ez a mozgósítás nem más, mint a gyulladás maga.

A gyulladás miatt jelentős mennyiségű hisztamin szabadul fel a sejtekből, az erek kitágulását, a légutak falában lévő izmok összehúzódását, fokozott vérellátást, duzzanatot eredményezve. A nyálkahártya a gyulladásos folyamat miatt vérrel telítődik, megvastagszik, az érintett orra bedugul, később köhögni, fulladni kezd, a hörgők beszűkülésével a légzése sípolóvá válik.

Hogyan hatnak az antihisztaminok?

A hisztamin által kiváltott tünetek ellen igen hatékonyak az úgynevezett antihisztaminok. Ezek a szerek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek a szervezetben, mint a hisztaminok, következésképpen megakadályozzák a hisztamin kötődését a sejtfelszíni receptoraikhoz, hiszen az antihisztamin már elfoglalta a receptorban lévő "helyet". Így a kóros sejtreakció is elmarad.

A legjobb hatást akkor érjük el, ha az első tünetek megjelenésekor, a pollenidény elején elkezdjük szedni a gyógyszert. Erről legkönnyebben a pollenjelentésekből, híradásokból tájékozódhatunk, de aki több éve allergiás, az általában tudja, hogy mely hónapokban a legsúlyosabbak tünetei.

A legtöbb forgalomban lévő antihisztamin már e vegyületek második generációjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban hatnak, kevesebb a mellékhatásuk, és nem okoznak olyan sokszor aluszékonyságot, mint a korábban alkalmazott első generációs antihisztaminok. Így a tünetek megjelenésekor már elkezdhetjük szedni a gyógyszert, hiszen így hiába jut az allergén a szervezetbe, kevésbe okoz kellemetlen mellékhatásokat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
női anatómia
Meglepően sok nő nem tudja, hány testnyílása van odalent
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +6 °C

Száraz, túlnyomóan derült idő várható. A délies szelet főként az Északnyugat-Dunántúlon kísérhetik olykor élénk lökések.A hőmérséklet hajnalban általában 3 és 9 fok között alakul, ennél hidegebb helyenként a Dunától keletre lehet, a szeles észak-dunántúli tájakon ugyanakkor enyhébb idő várható. Anticiklon alakítja időjárásunkat, így fronthatásra nem kell számítani, pihenhet a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!