Európai kutatók kimutatták, hogy virágpor és virágpor között nagy különbség lehet. A tizenegy európai országban végzett Hialine-tanulmány a szénanátha három leggyakoribb kiváltó tényezőjének, a nyír, a fűfélék és az olajfa virágporának allergizáló potenciálját vizsgálta.
Az egyes emberek nagyon eltérő módon reagálhatnak egy bizonyos virágpor típusra, és a tanulmányból most az is kiderült, hogy a virágporok allergizáló potenciálja nagymértékben eltérhet. Az évszaktól és a földrajzi területtől függően a virágporok különböző mennyiségű fehérje összetevőt tartalmaznak, amelyek az allergiás immunválaszért felelősek.
A Dr. Jeroen Buters, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatójának vezetésével végzett nemzetközi kutatás azzal a céllal indult, hogy a szénanáthát okozó három leggyakoribb virágport vizsgálják. A betegek allergiás reakciót mutatnak, amikor érintkezésbe kerülnek az allergénnel, amelyre érzékennyé váltak (szenzitizálódtak). Mostanáig csak úgy lehetett megállapítani, milyen súlyosan hat a betegekre, hogy a levegő pollenkoncentrációját mérték. Ez a módszer azonban nem sokat árul el arról, milyen agresszív egy virágpor. Fejlettségi szintjétől függően egy bizonyos növényfaj virágpora nem csak különböző allergéneket hoz létre, hanem a benne jelen lévő allergén fehérjék mennyiségét tekintve is eltérhet. A kutatók a pollenszám és a felszabadított allergének mennyiségének kapcsolatára voltak kíváncsiak. Kimutatták, hogy a pollenszám szoros összefüggésben áll a felszabadított allergének számával.
Bizonyos napokon azonban egyes mérőállomásokon meglepő eltéréseket figyeltek meg. Az "intenzív" napokon akár tízszer több allergén szabadult fel, mint máskor. A fűfélék esetében mutatkoztak a legnagyobb eltérések az európai mérőállomások között. A francia fűfélék pollenje például sokkal agresszívabbnak mutatkozott, mint a portugáloké. A nyír virágporában viszont kisebb regionális eltéréseket mutattak ki. Érdekes módon a földrajzi távolság csak kis szerepet játszott a különbségekben: két, egymástól csupán 400 kilométerre lévő olajfa mérőállomáson a kutatók azt tapasztalták, hogy az egyik helyen négyszer nagyobb az allergének szintje.
Az időjárás is jelentős mértékben befolyásolta az állapotot. Az egyik portugál mérőállomáson az olajfa allergénjének magas koncentrációját mérték, pedig abban az időszakban alig volt levegő útján terjedő pollen Portugáliában. A meteorológiai elemzés azonban azt mutatta, hogy az allergént Spanyolországból fújta át a szél, ahol a virágpor sokkal nagyobb allergiás potenciállal rendelkezik.
A kutatók szerint az allergiás betegek szempontjából hasznosabb lenne az allergének mérése, mint a pollenszám előrejelzése. Buters azt is elmondta, hogy a betegség kezelésében jobb eredményeket lehetne elérni azzal, hogy nem pollenkivonattal, hanem az allergén fehérjékkel oltanák be a betegeket, mert ez utóbbiak az allergia tényleges kiváltói.
