Hogyan növeli a vérnyomást a stressz?
Ennek biokémiai okai vannak. Stressz hatására a vese több nátriumot szív vissza, eközben a kálium-kiválasztást növeli. Így a vérben magasabb lesz a nátriumszint, és alacsonyabb a kálium. Emiatt a szervezetben több folyadék marad, ez pedig emeli a vérnyomást.
Több vizsgálatot is végeztek már arról, hogy a munkavégzés során miként változik a vérnyomás. 24 órás vérnyomás-monitorizálás során azt figyelték meg, hogy a vérnyomásértékek magasabbak voltak a munkavégzés során. Stresszhelyzetben, döntési szituációban, a főnökkel történő beszélgetés során, "piszkálódás" alatt, határidők közelsége esetén, irreálisan magas követelmények állításakor magasabb lett a vérnyomás. Ez persze attól is függ, hogy az illető hogyan reagál a stresszre.
Stressz hatására a szervezetünk adrenalint termel, ez pedig növeli a pulzusszámot és a vérnyomást - átmenetileg. Csakhogy a krónikusan fennálló stressz állandósítja ezt a hatást. Rontja a helyzetet, hogy a stresszre sokan alkohollal, dohányzással, kényszerevéssel reagálnak. Ezek pedig tovább emelik a vérnyomást.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az alváshiány is növeli a vérnyomást
A keveset alvók (közülük is leginkább a középkorúak) nagyobb valószínűséggel lesznek hipertóniásak. A kialvatlanság miatt aktívabbá válik a szimpatikus idegrendszer, márpedig ez szabályozza a szervezet stresszre adott válaszát. Ha ez az aktivizálódás állandósul, akkor az magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezet. Minden egyes óra, amennyivel kevesebbet alszik valaki, harmadával növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét - mutatták ki több éves kutatással a Chicagó-i Egyetem munkatársai.
Ráadásul a folyamat ördögi: az alváshiány növeli a vérnyomást, a magas vérnyomás nehezíti az elalvást, ez stresszt okoz, ami tovább rövidíti az alvással töltött időt.
Hogyan csökkentse a vérnyomást emelő stresszt?
Többféle módszer is létezik a stressz oldására. A legegyszerűbb, ha valamilyen sportot végez, legyen ez kocogás, futás, (szoba)kerékpározás, úszás, tánc, jóga, de még a kirándulás is szóba jöhet. A dinamikus mozgásformák, tehát a testhelyzet megváltoztatásával járó, extra, hirtelen erőkifejtést nem igénylő gyakorlatok önmagukban is normalizálják a vérnyomást.
Már az is elég, ha naponta 30 percet jó tempóban sétálunk! Ha kezdetben még ez is fárasztó, akkor előbb csak keveset és lassabban - később növelhetjük a tempót és az időtartamot.
Ezen kívül különböző meditációs technikák alkalmazása is sikeresen csökkenti a stresszt. Azoknak, akik munkakörükből adódóan ki vannak téve magasabb nyomásnak, érdemes stressz-kezelő technikákat elsajátítani. Vannak erre egyéni tréningek, esetleg pszichoterápiás kezelések, meditációs gyakorlatok. A szabadidős tevékenységekre, hobbikra hagyott idő is segít a szervezetnek, hogy legyűrje a stresszt.
Több vizsgálat is bizonyította, hogy a magasvérnyomás-betegségben szenvedők vérének alacsonyabb a magnéziumszintje, mint az egészséges embereké. Ördögi kör, hogy magnéziumhiányos állapotban fokozódik a stressz iránti érzékenység is. A megfelelő mértékű magnézium-bevitel nyugtató hatással van az idegrendszerre, és kismértékben csökkenti a vérnyomást is.
Felhasznált irodalom:
Dr. Nagy Viktor: Álmodj normális vérnyomást! Megjelent a SpringMed kiadó gondozásában.
Legjobban: