Amennyire gyakoriak és ismertek a tüdő különféle betegségei – a tüdőbaj, azaz tbc, a COPD, azaz a krónikus légúti gyulladás vagy az asztma, – annyira rejtett és nem csak a betegek, de orvosok széles körében sem eléggé ismert, hogy a tüdő érrendszerének is lehetnek krónikus kóros eltérései.
Az akut tüdőembóliáról mindenki hallott, de ennek idült változata már a ritka betegségek csoportjába tartozik. A krónikus tüdőembóliás beteg sokszor nem is tud korábbi akut életveszélyes vagy súlyos állapotról beszámolni, ami megfelelhetne az első embóliának, a vizsgálati leletekkel mégis igazolható, hogy kisebb-nagyobb vérrög a tüdő ereit elfoglalja.
A következmény súlyos: a tüdőerek vérnyomása a normál érték 2-3-szorosára emelkedik, ez pedig sokszoros munkavégzésre kényszeríti a szív jobb kamráját. Hasonló keringési zavart nemcsak a krónikus tüdőembólia hozhat létre, hanem bizonyos reumatológiai, autoimmun betegségek, mérgező hatású anyagok, egyes – korábban forgalmazott, de mára már betiltott – gyógyszerek is. Más betegség is állhat a háttérben, ilyenek bizonyos veleszületett szívbetegségek, egyes májbetegségek, oxigénhiányos tüdőbetegségek, a szívelégtelenség bizonyos formái. De a tüdőerekben a magas vérnyomás, szaknyelven a pulmonális hypertonia (PAH) önmagában is állhat, amikor nincs más ok, vagy társbetegség, az eltérés közvetlenül a tüdőerek falában, azok megvastagodásával indul, és úgy hozza létre a súlyos keringési zavart.
A betegség típusos tünete a minden ok nélküli, egyre súlyosbodó nehézlégzés, fulladás. Ez egyre kisebb terhelésekre is előjön a korábban egészséges emberben. Tüneteit azonban sok más, gyakoribb kórkép is okozhatja, ezért pusztán a panaszok alapján nem lehet rá következtetni. A vizsgálatok elsősorban kardiológiai szűrést jelentenek, amikor az EKG és a szívultrahang a jobb kamra elváltozását kimutatja, és valószínűsíti a tüdőerek nagy nyomását. A részletes kivizsgálást ezek alapján a kijelölt központok végzik el. Itt döntenek arról, hogy a betegnél van-e értelme olyan gyógyszeres kezelés elkezdésének, ami közvetlenül tágítja a tüdőereket. Ezek a gyógyszerek az utóbbi években kerültek forgalomba, és meglehetősen költségesek.
A pulmonális hypertonia ritka betegségnek számít, hazánkban 150 és 500 beteg közötti a kezelésre szorulók száma. Akiknél a gyógyszeres kezelés nem lehetséges, nem hatásos, vagy a beteg állapota ennek ellenére romlik, műtétek is szóba jönnek. Ha a krónikus embólia kimutatható, ennek eltávolítása nagyon jelentős állapotjavulást okozhat, egyébként a tüdőtranszplantáció a megoldás.
Az egyesülethez a betegek önkéntesen csatlakoznak. Legtöbbjüknek segít, hogy hasonló betegségben szenvedő társakra találnak, és megoszthatják tapasztalataikat a sorstársakkal. Akad olyan beteg is, aki nem szeretné másokkal a baját megtárgyalni. Az egyesület a lelki segítségen túl érdekvédelmet is képvisel, szociális segítséget ad krízishelyzetben, és fórumok szervezésével a betegek a kérdéseikre szakemberektől kaphatnak válaszokat.
A találkozó időpontja: 2013. november 9., 10 óra
Helyszín: Stefánia Palota (Budapest, Stefánia út 34-36.
Web: www.tudoer.hu
