Nem csoda, hogy időről időre gyorsan elterjednek minden tudományos alapot nélkülöző mendemondák is a betegség okairól. Az alább következő tévhitek akkor lehetnek károsak, ha miattuk elhanyagolnánk a valóban létfontosságú óvintézkedéseket.
Merevítős melltartó
Rendre felmerül, hogy a merevítős vagy túl szoros melltartók viselése növeli a mellrák kockázatát. A magyarázat szerint a melltartó nyomást gyakorol a nyirokutakra, emiatt a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetben. Az elképzelés tudománytalan: a szakemberek régóta állítják, hogy a melltartóknak, és az egyéb ruhaviseletnek semmi köze az emlő daganatos megbetegedéséhez, habár konkrét adatok egészen a közelmúltig nem álltak rendelkezésükre.
Tavaly azonban lezárult az első, kifejezetten ennek a témának szentelt nagyszabású tudományos vizsgálat: a kutatók semmiféle összefüggést nem találtak a melltartóviselés és a mellrák kockázata között. Az eredményeket a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című szaklap 2014 szeptemberi számában közölték. A tévhit kialakulásának az lehet az oka, hogy inkább a vékony nőkre jellemző, hogy elhagyják a melltartóviselést, miközben mint ismeretes, a túlsúly - amely jellemzőbben jár együtt melltartóviseléssel - a betegség fontos rizikófaktora. A kényelmetlen melltartókat mindazonáltal jobb hanyagolni, de egyszerűen azért, mert nem érdemes naphosszat tűrni az általuk okozott kellemetlenséget.
Dezodorok
Szintén széles körben elterjedt, hogy az izzadásgátló dezodorok, pontosabban bizonyos bennük található vegyületek - az alumínuium és a parabének - fontos szerepet játszanak a mellrák kialakulásában. A spekulációk szerint fokozott kockázatot jelent, ha valaki borotválja a hónalját és izzadásgátlót használ, mert a szőreltávolítás okozta mikrosérülések könnyebbé teszik a káros anyagok felszívódását.
A hiedelem annak ellenére makacsul tartja magát, hogy az Egyesült Államokban már 2002-ben végeztek átfogó vizsgálatot a témában, amely nem mutatott ki összefüggést a dezodor-/izzadásgátló használat és a rák között, a borotválás számításba vétele mellett sem. Az azóta készült kutatások rendre megismétlik ezt az eredményt, a bőrgyógyászok pedig nem győznek emlékeztetni, hogy "a nyirokkeringés az emlők felől kifelé vezet a nyirokcsomók felé, így ha a dezodorból bármilyen káros anyag fel is szívódna a szervezetben, az nem az emlők felé, hanem éppen ellenkező irányban áramolna".
A dezodorokkal szembeni másik vád, hogy mivel éppen a méreganyagok izzadás általi eltávozását gátolják, hozzájárulnak azok felhalmozódásához a szervezetben. Tudományos szempontból ez sem állja meg a helyét: egyrészt még a leghatásosabb dezodorok sem gátolják teljesen az izzadást, másrészt a méreganyagoktól eleve nem elsősorban izzadás révén szabadulunk meg - a rákkeltő vegyületek alapvetően a vizelettel távoznak, vagy a máj dolgozza fel őket.
Mellimplantátum
A mellimplatntátumok és a mellrák viszonya egyelőre nem teljesen tisztázott. Az elfogadott tudományos álláspont szerint az implantátumot viselő nők nem veszélyeztetettebbek átlagos társaiknál. Az elmúlt években azonban egyes vizsgálatok arra intettek, hogy a nyirokrák egy ritka típusának (anaplasztikus nagysejtes limfóma, ALCL) megjelenése összefügghet az emlőimplantátumokkal . Az implantátummal kapcsolatban az a tévhit is fel szokott merülni, hogy akadályozzák a mammográfiás vizsgálatot.
Ezzel szemben a tény az, hogy a mellek plasztikai beavatkozás után is vizsgálhatók így: az eljárás nem károsítja az implantátumot. Ugyanakkor - mivel a beültetett anyag miatt előfordulhat, hogy a mellszövet bizonyos részei nem láthatók megfelelően - a mellnagyobbításon átesett nőket speciális beállítási technikával vizsgálhatják, és szükség lehet ultrahangos, esetleg MRI kiegészítő vizsgálatra is.
Elektromos vezetékek, mellsérülés, kávé: további tévhitek
A melltartó és a dezodorok mellet rendre felbukkannak további bűnbakok a mellrák okozóiként, például az elektromos vezetékek, a mobiltelefon vagy a koffein tartalmú italok , de ezeknek a hiedelmeknek semmilyen tudományos alapja nincsen. Vannak, akik szerint a mell beütése-sérülése okozhat mellrákot - ez a tévhit azért alakulhatott ki, mert egy ilyen baleset után valószínűbben fordul orvoshoz az érintett, ahol aztán daganatra is fény derülhet, de a kettő közötti oksági kapcsolatnak szintén nincsen bizonyítéka.
Bizonyos értelemben ártalmatlan mítoszokról van szó: különösebb kárt nem okoz, ha a mellrák miatt aggódó nők felhagynak a dezodorhasználattal vagy a melltartóviseléssel. Veszélyessé akkor válnak, ha valaki elhiszi, hogy ilyen módon megelőzheti a problémát, és emiatt nem teszi meg a valóban létfontosságú óvintézkedéseket: egészségtelen életmódot folytat, és elhanyagolja a szűrővizsgálatokat.
