Napi egészség
Fertőző betegségek
Influenza, HPV-fertőzés, Lyme-kór, AIDS, agyhártyagyulladás, hepatitis, mononukleózis, tetanusz és más fertőző betegségek
Koronavírus: 800 ember halt meg az álhírek miatt
Modern világunkban, köszönhetően az internetnek és a közösségi oldalaknak, minden korábbinál gyorsabban terjedhetnek téves információk, tanácsok. Ez pedig a pandémia kapcsán különösen veszélyes - hogy mégis mennyire, arra most egy nemzetközi kutatás világított rá.
Koronavírus: a legtöbb magyar visel szájmaszkot
Zavartalanul éljük tovább az életünket, de a fertőzöttség enyhe emelkedésére reagálva jelentősen nagyobb hangsúlyt fektetünk a vírus elleni védekezésre, mint egy hónappal korábban. Az eddig mért legmagasabb, 87 százalékos a szájmaszk viselésének aránya hazánkban - derült az Ipsos friss felméréséből.
Koronavírus: mire számíthatunk pár éven belül?
Megállítható-e valaha az új típusú koronavírus terjedése? Megold-e bármit a védőoltás? Vagy ezentúl minden évben be kell vezetni a világban egy néhány hónapos karantén-időszakot? Mutatjuk, milyen hosszú távú forgatókönyveket tartanak lehetségesnek a szakértők.
Koronavírus: furcsa tünetek léphetnek fel a gyógyultaknál
Minél több idő telik el a koronavírus-járvány kirobbanása óta, annál több dolog derül ki a fertőzés tüneteiről és utóhatásairól. Most például egy igen érdekes felfedezést tettek a kutatók a COVID-19 hosszú távú következményeivel kapcsolatban.
Koronavírus: már 775 ezren haltak bele
Tavaly év vége óta már 21,68 millió embert fertőzött meg és több mint 775 ezer életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már a 13,7 millióhoz közelít - derült ki a Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítéséből.
Koronavírus: így döntsük el, megyünk-e társaságba
A koronavírus világszerte új erőre kapott, és bár itthon szerencsére még nem olyan rossz a helyzet, mint tavasszal volt, az óvatosság, a szabályok betartása mindennél fontosabb. Kifejezetten igaz ez a különféle társas összejövetelek esetében. Lássuk, hogyan dönthetjük el, hogy el merjünk-e menni az ilyen eseményekre.
Meddig maradunk immunisak a fertőzésekre?
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Koronavírus: világszerte több mint 770 ezer áldozat
Már 21 394 639 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 770 112, a gyógyultaké pedig 13 386 124 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli összesítése szerint. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
Koronavírus: világszerte több mint 21 millió fertőzött
Már 21 083 098 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 763 323, a gyógyultaké pedig 13 206 284 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
Új dolog derült ki a koronavírus-fertőzésről
Amikor a koronavírus-fertőzésről beszélünk, általában két "típusát" különböztetjük meg: az egyiktől igen súlyos állapotba kerülnek a páciensek, és kórházi kezelésre van szükségük, míg a másik csak egy enyhe megfázáshoz hasonlatos tüneteket okoz, az érintett pedig villámgyorsan felgyógyul. Az utóbbi hetek tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, egy harmadik kategória is létezik.
Koronavírus: nagy baj van a szomszédban
Horvátországban ismét rekordot döntött a koronavírussal fertőzöttek napi száma. Ezért aztán elképzelhető, hogy Szlovénia "vörös listára" helyezi szomszédját, és kötelező karantént rendel el az onnan érkezők számára. Közben Ukrajnában is gyorsult a járvány terjedése.
Szlávik: a gócpontokat kell kutatni és figyelni
Nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az, hogy hány új eset van - emelte ki Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Véleménye szerint egyelőre elegendők a jelenlegi szigorító intézkedések, a koronavírus-járvány féken tartása érdekében viszont elengedhetetlen a gócpontok folyamatos figyelése.
Ma felhős idő valószínű, de -főképp a középső és a keleti országrészen- hosszabb időszakokra felszakadozhat, majd estétől nyugat felől csökken a felhőzet. Eső, zápor többfelé, zivatar leginkább a délnyugati határ mentén és a keleti, északkeleti harmadban fordulhat elő. Az északnyugati szelet sokfelé erős, az Észak-Dunántúlon és zivatarok környezetében olykor viharos lökések is kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 22 fok között várható, de Nyugat-Dunántúlon délután már csökken a hőmérséklet.Késő estére 6 és 15 fok közé hűl le a levegő. Hidegfront vonul át az ország felett, így elsősorban az arra érzékenyek körében jelentkezhetnek orvosmeteorológiai panaszok.