Szervezetünk védekezőrendszere, az immunrendszer minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.
Akkor miért lehetséges mégis, hogy minden évben ki vagyunk téve egy újabb influenzajárvány veszélyének? Hiszen influenza elleni védőoltás is létezik.
Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá (méretük 100-2000 x 10
10 méter). Kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül. Ez azt jelenti, hogy például az állatokat megbetegítő vírusok emberre veszélytelenek, illetve csak kivételes esetekben, és csupán néhány vírus kerülhet át állatról (pl. majomról) emberre.
Az influenzás fertőzésért az influenzavírus okolható, ami az Orthomyxvirusok családjába sorolható. Az influenzavírusoknak három csoportja van, az A, B és a C típus. Az előbbi kettő tehető felelőssé a szinte minden télen kialakuló, légúti megbetegedést okozó járványokért, melyek során gyakori a kórházi elhelyezést igénylő megbetegedés vagy a halálos kimenetel. A C típus azonban több lényeges szempontban különbözik az A és B vírusoktól. A C típusú influenzavírus-fertőzés rendszerint csak igen enyhe légúti tüneteket okoz, ha okoz egyáltalán. Nem idéz elő járványokat, és nem jelent olyan súlyos népegészségügyi problémát, mint a másik két influenzavírus.
Az influenza vírusai folyamatosan változnak, rendszerint mutációk révén. Mutációnak az örökítőanyag megváltozását nevezzük. Ez kódolja többek közt a vírus burkát felépítő fehérjemolekulák szerkezetét is. Ha megváltozik a vírus-nukleinsavban hordozott információ, megváltozhat az ennek alapján felépülő fehérje szerkezete is.
Ez az állandó változás teszi képessé a vírust arra, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunrendszerét, így az emberek egész életükön át fogékonyak a fertőzésre. A folyamat tehát a következőképp játszódik le: az influenzavírussal megfertőződött beteg szervezete ellenanyagot gyárt ez ellen a vírus ellen. Azonban ahogy a vírus megváltozik, ezek a "régi" ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott, "új" vírust, és újabb járvány esetén megint kialakul a fertőzés. A korábbi ellenanyag általában nem nyújt kellő védelmet az ismételt fertőzéssel szemben.
Az influenzavírusok - közülük is elsősorban az A típus - alapvetően kétféle változáson mennek át. Az egyik a sorozatos mutációk miatti fokozatos, a másik a vírus fehérjéinek hirtelen megváltozása. Ilyenkor váratlanul a vírusnak egy új altípusa bukkan fel, melynek következtében igen nagy számban betegednek meg az emberek, néha világméretű járványokat, úgynevezett pandémiát okozva ezzel. Az előző évszázadban pandémia alakult ki 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban. A "spanyolnátha" idején, 1918-19-ben az Egyesült Államokban 500.000, világszerte közel 20 millió ember halt meg. Ez volt mindeddig a legnagyobb halálozással járó influenzajárvány.
Hogy milyen tényezők segítik elő az influenzavírusok folytonos változását, azt pontosan nem tudjuk. Az azonban kétségtelen, hogy az őszi-téli fertőzések kialakulására fogékonnyá tesz a kedvezőtlen időjárás, a szervezetben kialakuló vitaminhiány. Kutatási adatok arra utalnak, hogy a lelki állapotunk kihat a szervezet egészének, így az immunrendszernek a működésére is. Márpedig azt mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a nappali órák számának csökkenésével és a sötét órák számának növekedésével párhuzamosan a kedélyállapotunk is romlik, erőt vesz rajtunk a téli depresszió.
Javítsuk hát szervezetünk védekezőkészségét, pótoljuk a hiányzó vitaminokat és nyomelemeket, töltsünk minél hosszabb időt testedzéssel, sportolással, használjuk ki az egyre ritkábban adódó napsütésnek minden rövid percét.
A védőoltást évenként ismételni kell. Ennek egyik oka az a korábban már ismertetett tény, hogy a betegséget előidéző vírus folyamatosan változik. A másik az, hogy az oltás hatására kialakuló ellenanyag-termelés idővel lecsökken, így az ellenanyagszint az immunizálást követően egy esztendővel gyakran már nem elég magas ahhoz, hogy megfelelő védettséget nyújtson.
Mivel a védettséget biztosító ellenanyagszint kialakulásához néhány hétre van szükség, ezért az oltás optimális ideje a járvány kitörése előtt legalább egy hónappal van, vagyis általában október, november hónapokban. Az idősek, a nagy létszámú közösségekben dolgozók, illetve a szív- és vesebetegek számára különösen fontos, hogy megkapják az influenza elleni védőoltást, mert ezzel súlyos, akár életveszélyes szövődmények is megelőzhetők. IX. évf. /11. szám.
