Egyesült Államokbeli adatok szerint a 65 évnél fiatalabb szívbetegek kevesebb mint fele oltatja be csupán magát influenza ellen, miközben az idősebb korosztályban ugyanez a mutató eléri a 80 százalékot. "Úgy tűnik, mintha a magas kockázati tényezőt jelentő betegséggel élő fiatalabb amerikaiak nem ugyanazt a tájékoztatót olvasták volna az influenzaoltás fontosságáról, mint az idősebbek. Ez azonban veszélyes, hiszen a különféle szívproblémákkal küzdő emberek különösen fogékonyak az influenzával összefüggő szívszövődményekre, függetlenül attól, hogy elérték-e már a nyugdíjkorhatárt vagy sem" - mutatott rá az intézmény honlapjának nyilatkozva dr. Priyanka Bhugra, a Houstoni Metodista Kórház belgyógyásza. A szakember és munkatársai az Amerikai Szív Társaság folyóiratában ( JAHA ) publikáltak egy részletes tanulmányt a közelmúltban az influenza elleni vakcináció felvételéről és hatásairól kardiovaszkuláris betegek körében.
Mi köze az influenzának a szívrohamhoz?
Jól ismert, hogy az influenza gyakran okoz olyan légzőszervi problémákat, mint a tüdőgyulladás és a hörghurut, illetve a tüdő bakteriális felülfertőződése sem ritka az érintetteknél. Valamelyest nehezebb ugyanakkor feltárni a vírus szívre gyakorolt hatásait. Részben azért, mert a súlyos szövődményeken áteső betegek zöménél egyébként is fennállnak azokra hajlamosító más tényezők, másrészt azért is, mert sok esetben hetekkel az influenzás panaszok fellépését követően alakul ki csupán szívinfarktus vagy stroke. Lássuk azonban, mit tártak fel a szakirodalmat kutatva a texasi szakemberek.
- A szív-érrendszeri eredetű halálesetek és az influenzajárványok tetőzése körülbelül az év azonos időszakában jelentkezik.
- Átlagosan hatszor nagyobb valószínűséggel alakul ki szívroham a betegeknél az influenzafertőzést követő héten, mint a fertőzést megelőző és követő egy-egy éven belül bármikor.
- Egy korábbi tanulmány szerint a vizsgált 336 ezer beteg közül, akiket influenza miatt vettek fel kórházi kezelésre, 11,5 százaléknál alakult ki súlyos akut szívprobléma.
- Egy másik tanulmányban, amely 90 ezer laboratóriumi vizsgálattal igazolt influenzafertőzöttet vizsgált, 11,7 százalékot ért el az akut kardiovaszkuláris eseményen átesettek aránya a betegek között.
- Megint egy újabb tanulmányban a vizsgált páciensek egynyolcada, azaz 12,5 százaléka esett át akut szív-érrendszeri krízisen, miután influenzával kórházba került. Az érintettek közel harmada intenzív osztályos ellátásra szorult, 7 százalékuk pedig meghalt.
Az influenza elsősorban a szervezet fertőzésre adott gyulladásos válaszán keresztül terheli meg a szívet és az érrendszert. Gyulladás akkor alakul ki, amikor az immunrendszer első vonalbeli sejtjei a problémás területen összegyűlve felveszik a harcot az adott kórokozóval, jelen esetben a vírussal. Amikor betegek vagyunk, jellemzően e harc hatásait érezzük magunkon, legyen szó akár duzzanatról, érzékenységről, fájdalomról, gyengeségről vagy hőmérséklet-emelkedésről. A fokozott aktivitás ugyanakkor vérrögösödéshez, emelkedett vérnyomáshoz és akár gyulladáshoz vagy hegesedéshez is vezethet a szíven belül. Az artériákban lerakódott plakkok is könnyebben felszakadhatnak, elzáródást okozva az érrendszerben, azaz a szív vagy az agy oxigénellátásának útját állva szívrohamot vagy stroke-ot idézhetnek elő. Mindezeken felül a vírusfertőzés olyan szövődményei, mint a tüdőgyulladás vagy a légzési elégtelenség, súlyosbíthatják a szívelégtelenség vagy a szívritmuszavarok tüneteit.
Az influenzaoltás így védi a szívet
Az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak. Éppen ezért a vakcinagyártók évről évre úgy módosítják az oltóanyagokat, hogy azok a legnagyobb valószínűséggel védjenek az adott szezonban várható vírustörzsekkel szemben. Az oltás átlagosan 40 százalékos hatékonysággal véd a fertőzéstől. Bár ez talán nem hangzik túl magasnak, valójában elegendő ahhoz, hogy számottevően csökkentse a súlyos megbetegedés veszélyét a legtöbb ember esetében. Mi több, különböző tanulmányok szerint a vakcina nemcsak a súlyos lefolyású influenza ellen nyújt védelmet, hanem a szív-érrendszeri eredetű elhalálozással szemben is, különösen az e tekintetben magas kockázati csoportba tartozók esetében. Éppen ezért a Houstoni Metodista kórház szakemberei szerint a szív-érrendszeri betegségekkel élők két fontos óvintézkedést tehetnek a súlyos szövődmények megelőzése érdekében.
- Vegyék fel az influenzaoltást. Minél hamarabb beadatják, annál jobb, hiszen sosem tudhatjuk, mikor kezd el terjedni a fertőzés.
- Szedjék az előírásoknak megfelelően gyógyszereiket, illetve kövessék kezelőorvosuk étrendi, testmozgásra és stresszcsökkentésre vonatkozó javaslatait. Megfelelően menedzselt szívbetegség esetén kisebb a súlyos komplikációk kockázata még influenzafertőzés esetén is.
