Dr. Claire Swain munkájából kiderül, hogy az általa 8 éve tanulmányozott Meningococcus baktérium az emberi testen kívül négyórás és hétnapos időintervallumon belül életképes. A kórokozó esélyeiben kulcsszerepet játszanak a környezeti tényezők. "A hőmérséklet és a páratartalom a leglényegesebb" - mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy világszerte a hűvösebb és szárazabb téli hónapokban szokott tetőzni a járvány.
"A XX. század elején még úgy gondolták, hogy a baktériumok gazdatest nélkül életképtelenek. Az 1960-as évek végére sikerült kimutatni, hogy van esély a túlélésre, de a vizsgálati lehetőségek korlátai miatt nem igazán foglalkoztak a kérdéskörrel. Éppen ezért kevés korábbi munka állt rendelkezésemre" - magyarázta Dr. Swain, aki az Otagói Egyetem fogorvostudományi kara által felajánlott mesterséges nyálmintákkal tesztelte a baktériumok túlélését üveg- és műanyag felületen egyaránt. Az vizsgált törzsek között volt az a B-vonal is, amely az elmúlt két évtizedben járványt okozott Új-Zéland területén.
Kiderült, hogy valamennyi meningococcus törzs túlélte a környezet kiszáradását is, egy esetben 10 nappal is. A baktériumok lényegesen tovább maradtak életben üvegen, mint műanyagon. Dr. Swain hozzátette: a kórokozóból a fertőzéshez szükséges mennyiség nem úgy hat az állatokra, mint az emberekre, éppen ezért állatkísérletek útján nincs lehetőség a tanulmányozásra.
"Az agyhártyagyulladást okozó baktérium átvitelének veszélye tehát világos. A hordozók üvegeken, poharakon és evőeszközökön hagyott nyál útján is fertőzhetnek. Nem feltétlenül kell ehhez a szájukba venniük az említett tárgyakat, elég például rátüsszenteniük" - összegezte Dr. Swain.
