Mint azt korábban megírtuk , Dániában múlt csütörtökön két hétre felfüggesztették az oltóanyag használatát. A dán egészségügyi hatóságok akkori bejelentése szerint csupán elővigyázatosságból hozták meg az intézkedést, illetve nem lehetett egyértelmű összefüggést kimutatni az oltás és a vérrögképződés között. Mindazonáltal vasárnap a dán gyógyszerfelügyelet már arról adott hírt, hogy nagyon szokatlan tünetei voltak annak a hatvanéves nőnek, aki vérrögképződés miatt meghalt, miután megkapta az AstraZeneca oltóanyagát a COVID-19 ellen. A jelentés szerint a nőnek alacsony volt a trombocitaszintje, a szervezetében pedig vérrögöket találtak. Halálának okát éppen e szokatlan tünetek miatt kezdték vizsgálni.
Dániához hasonlóan több ország is úgy döntött, elővigyázatosságból felfüggeszti az AstraZeneca-vakcina alkalmazását. Az elmúlt napokban a többi között Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, Írország, Luxemburg, Olaszország, Németország, Franciaország, Spanyolország, Szlovénia is hasonló lépésre szánta el magát, illetve kedden a svéd egészségügyi hivatal is bejelentette, hogy szüneteltetik az oltást, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata le nem zárul az ügyben.
Az EMA még vizsgálja az AstraZeneca-vakcinát
Múlt pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményben hangsúlyozta, hogy csak elővigyázatossági intézkedésből rendelkeztek így az említett európai országok. "Semmiféle ok-okozati összefüggés nem bizonyított a vakcina és tromboembóliás események vagy vérrögképződésekhez köthető egyéb állapotok között" - mutatott rá Margaret Harris, a WHO szóvivője. A WHO szerint péntekig 268 millió adag koronavírus elleni védőoltást adtak be a világon, de egyetlen esetről sem tudni, amikor az oltóanyagnak köze volt egy halálesethez.
Hétfőn az Európai Gyógyszerügynökség kijelentette, hogy az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát. Az EMA kiemelte, hogy a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű csökkenését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. A testület bejelentette továbbá, hogy csütörtökön rendkívüli ülés keretében fog tárgyalni a vállalat oltóanyagának alkalmazásával kapcsolatos további intézkedésekről.
Hollandiában tízszer jelentettek lehetséges mellékhatást
Vérzés, vérrögképződés, illetve alacsony trombocitaszám miatt kórházban ápolnak három norvég egészségügyi dolgozót, akiket AstraZeneca/Oxford vakcinával oltottak be a COVID-19 ellen - közölték a norvég egészségügyi hatóságok szombaton. "Nem tudjuk, hogy az eseteknek van-e közük a vakcinához" - szögezte le Sigurd Hortemo, a norvég gyógyszer-felügyeleti hivatal (NMA) egyik magas rangú képviselője a norvégiai közegészségügyi intézettel közösen tartott sajtóértekezleten.
Hétfőn a gyógyszerek mellékhatásait vizsgáló holland bizottság (Lareb) arról számolt be, tíz esetben kapott bejelentést, hogy trombózis, illetve embólia lépett fel az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina alkalmazása után. A Lareb hangsúlyozta, hogy az esetek egyikét sem az a fajta vérrögképződés okozta, amely a vérlemezkék számának csökkenésével járt a vakcina alkalmazása után. A bizottság ezzel együtt tüzetesen átvizsgálja mind a tíz bejelentést. Hétfőn este María Jesús Lamas, a spanyol gyógyszerügynökség igazgatója ugyancsak arról adott hírt: Spanyolországban is előfordult már ilyen eset, a múlt hétvégén jelentették agyi vénás trombózis kialakulását egy korábban ezzel a vakcinával beoltott embernél. Hozzátette, a beteg azóta már jól van.
AstraZeneca: semmi nem utal arra, hogy az oltás vérrögképződést okozna
Az AstraZeneca gyógyszergyár vasárnap kiadott közleményében felhívta a figyelmet: semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát. A közlemény hangsúlyozta: az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely arra utalna, hogy a vakcina alkalmazása bármilyen korcsoportban, bármelyik országban, bármelyik nem tagjai között, illetve bármelyik oltóanyag-szállítmány esetében növelné a tüdőembólia , a mélyvénás trombózis (DVT) vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának kockázatát.
A cég közölte, a márciusi 8-ig hozzá beérkezett adatok alapján az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban 15 mélyvénás trombózis és 22 tüdőembóliás eset fordult elő azok körében, akiket az AstraZeneca/Oxford-vakcinával oltottak be. Ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet, és hasonló ahhoz az esetszámhoz, amelyet más engedélyezett vakcinák alkalmazása nyomán jelentettek.
Ann Taylor, az AstraZenca orvos-főigazgatója a közleményhez fűzött nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy a cég vakcinájával eddig beoltott 17 millió páciens körében kevesebb vérrögképződéses esetről érkezett jelentés, mint ahány ilyen eset a lakosság körében egyébként előfordulna, ugyanis egy ilyen létszámú lakossági csoportban több száz hasonló eset lenne várható. Az AstraZeneca közleménye szerint igazolt minőségi problémák sem merültek fel egyetlen vakcinaszállítmány esetében sem. A vállalat szoros figyelemmel követi a vérrögképződéses esetekről érkező beszámolókat, de a rendelkezésre álló adatok nem igazolják, hogy ezeket a vakcina okozta volna.
Az izraeli oltási program eredményeiből úgy tűnik, hogy a Pfizer és BioNTech közös oltóanyaga, a Comirnaty annál is hatékonyabb lehet, mint ahogy azt a korábbi klinikai vizsgálatok mutatták. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
