Régebbi kutatások eredményeinek újraelemzéséből az derült ki, hogy az új koronavírusban szenvedők már a tünetek megjelenése előtt két nappal fertőznek, mi több, ettől az időponttól kezdve egészen a tünetek fennállásától számított öt napig a legfertőzőbbek - számolt be róla témával foglalkozó írásában a The New York Times. A súlyos és a károsodott immunrendszerű betegeknél azonban - más tanulmányok szerint - előfordulhat, hogy akár 20 napig is víruskibocsájtók maradnak. De a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelőknél is lehetséges, hogy élő vírust bocsájtanak ki még a tünetek megjelenése után egy héttel is.
A különféle, témában végzett kutatások során rengeteg egymást kiegészítő adat gyűlt fel, ami több szempontból is dilemmát okozhat. Ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy meg kell-e hosszabbítani, vagy éppen ellenkezőleg, érdemes-e lerövidíteni a jelenleg ajánlott otthoni izoláció idejét, figyelembe véve, hogy egyes embereknél eltérő lehet a fertőzőképesség ideje.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) a koronavírus-fertőzötteknek a tünetek megjelenésétől számított 10 napig otthoni izolációt ajánl. A CDC ugyanakkor részben a fenti kutatás eredményeire, részben a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását szem előtt tartva azt fontolgatja, hogy lerövidíti az ajánlott időszakot: erről egyes beszámolók szerint már a jövő héten megjelenhetnek az új irányelvek.
Az otthoni izoláció időtartama országonként eltérő lehet
Szeptemberben Franciaország 14 napról hét napra csökkentette az otthoni izoláció időtartamát, Németország pedig azt tervezi, hogy a 7 napot 5-re csökkenti. (Az elszigetelődés a betegekre vonatkozik, a karantén pedig azokra, akik ki voltak téve a fertőzésnek és ezért fennáll náluk a megbetegedés esélye.) "A lerövidített izolációs időszak több fertőzöttet ösztönözhet arra, hogy betartsák a szabályokat" - mutatott rá egy lehetséges előnyre Muge Cevik, a skót St. Andrews-i Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője, a The Lancet Microbe folyóiratban megjelent új elemzés vezetője. Nem véletlenül emelte ki ezt, ugyanis az Egyesült Királyságban nemrég végzett felmérésből az derült ki, hogy öt emberből mindössze egy képes a tünetek megjelenése után 10 napig teljesen elszigetelődni másoktól.
Az otthoni izoláció "ideális" időtartamával, és megkezdésének időpontjával kapcsolatban más probléma is felmerül. Az Egyesült Államokban - és a világ számos országában - sokan csak napokkal a tünetek megjelenése után teszteltetik magukat. Ehhez a késéshez jön még az a két-három nap, amíg - már a fertőző időszak vége felé - megkapják a PCR-teszt eredményét. "Hogyha sikerülne első nap megcsinálni a PCR-tesztet , mire megjön az eredmény, akkor is nagyrészt már átadták a fertőzést másoknak - magyarázta Michael Mina, a Harvard Egyetem virológusa.
Hogy erről is átfogóbb képet kapjanak, Muge Cevik és munkatársai a koronavírus terjedését vizsgálták a rokon SARS- és MERS-vírussal összehasonlítva. Ehhez közel száz - 2003 júniusától 2020 júniusáig publikált - tanulmány eredményeit vették alapul, melyek több ezer súlyos, kórházi kezelésre szorult fertőzött adatait tartalmazták.
A vírus megy, vagy marad?
Ezek alapján úgy tűnt, hogy azok a koronavírus-fertőzésen átesett betegek, akiknél nem jelentkezett semmilyen tünet, körülbelül ugyanannyi vírust hordoztak, mint a tüneteket produkáló betegek. A tünetmentes emberek testéből viszont gyorsabban ürült ki a vírus. A legfertőzőbb időszak után - a már említett 7 nap - a betegek átlagosan 17 napig, egyes esetekben viszont akár három hónapig is hordoztak még koronavírus-részecskéket - amelyek a vírus genetikai információját tartalmazzák - az orrukban és a torkukban.
Néhány betegnek viszont nyolc nappal a tünetek megjelenése után is élő, fertőzőképes vírust találtak a tüdejében - említette Megan Ranney, a Brown Egyetem orvosa. Ezeknél a betegeknél - ha időben sikerül azonosítani a fertőzést - az izolációs időszaknak mindenképpen hosszabbnak kell lennie 5 napnál. A fizikai tünetek alapján viszont nem feltétlenül derül ki ilyen rövid idő alatt, hogy kinél alakul ki a betegség szövődményeként tüdőgyulladás .
Most akkor hosszú a tíz nap, vagy rövid?
A tíz napos izolációs időszak egyes szakértők szerint az emberek egy részénél azért lehet "túl hosszú", mert nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyi időre kiessenek a munkából, vagy mert nem érzik magukat "elég betegnek". "Ha egy rövidebb izolációs időszak több fertőzöttet ösztönöz arra, hogy ne menjen közösségbe, és betartsa a járványügyi szabályokat, akkor ez ellensúlyozhatja a közösség számára a vírus átadásának kockázatát, amelyet néhány beteg öt nappal a tünetek megjelenése után még mindig hordozhat - mondta Stefan Baral, a Johns Hopkins Egyetem epidemiológusa. Az orvosok egy része szerint azonban az említett elemzés nem elég meggyőző, ahhoz, hogy kimondják: a vírus terjedésének megállításához elég az öt napos izoláció. A bizonytalansági tényezők és a tanulmány korlátozott eredményei miatt mindenképpen érdemes mérlegelni, hogy egyes esetekben kinek a véleménye lehet mérvadó.
Cevik és más szakértők azt javasolják, hogy amint valaki enyhe tüneteket észlel magán - például torokfájást, fejfájást, vagy izomfájdalmat, esetleg köhögést -, anélkül, hogy PCR-tesztre jelentkezne - éppen akkor, amikor a legfertőzőbb - maradjon otthon. Hogy ez a valóságban hogyan működhet, már más kérdés, mert ezek a korai tünetek nehezen megkülönböztethetők más vírusfertőzések, például a nátha szimptómáitól.
