Koronavírus-járvány: milyen lesz a második hullám?

A koronavírus-járványnak még messze nincs vége. A világ több országában hónapok óta magas a napi új fertőzöttek száma, és vannak államok - köztük Magyarország -, akik, bár a tavaszi csúcs után egy kis időre megnyugodhattak, most a pandémia második hulláma miatt aggódnak.

Ahhoz, hogy a második hullám (angolul: second wave) fogalmát megérthessük, gondoljunk a tenger hullámaira, a koronavírus-járvány működési mechanizmusa ugyanis azok viselkedéséhez, mozgásához hasonlatos - nem véletlen tehát az elnevezés. A fertőzések száma megemelkedik, majd visszacsökken - minden ilyen ciklus egy-egy hullámnak felel meg. A BBC szerint akkor jelenthetjük ki, hogy egy adott hullám véget ért, ha a kórokozót kontroll alatt lehet tartani, a fertőzések száma pedig tartósan apad. Újabb hullám pedig akkor indul el, amikor az esetszám ismét folyamatosan nőni kezd.

Szinte biztos, hogy Magyarországon is jön a koronavírus-járvány második hulláma.
Szinte biztos, hogy Magyarországon is jön a koronavírus-járvány második hulláma. Fotó: Getty Images

Világszerte új erőre kapott a koronavírus-járvány

Bár Amerikában például még mindig nem csillapodott a koronavírus-járvány - augusztus 11-én több mint 52 ezer új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak -, a világ több országában sikeresen lassították le a kórokozó terjedését, és a tavaszi csúcs után a megnyugvás hónapjai következtek. Az elmúlt időszakban azonban az esetszámok újra nőni kezdtek, és a pandémia következő etapja egyre több államban vált égető problémává. Japánban és Szlovákiában már a második hullám pusztít, Franciaországban és Németországban pedig nem sok kell az elindulásához: mindkét államban negatív rekordok dőltek meg, augusztus első hetében az elmúlt három hónap legmagasabb napi új esetszámát mérték. Az előző hónapokhoz képest sokkal több fertőzöttet regisztráltak augusztusban Albániában, Bulgáriában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Görögországban és Romániában, és ugyancsak növekedés tapasztalható Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban, valamint Nagy-Britanniában (bár ezen országokban még nincs akkora probléma, mint márciusban vagy áprilisban). Új-Zélandon 102 nap után (ennyi ideig nem regisztráltak új fertőzöttet) lángolt fel ismét a koronavírus.

A magyar járványügyi helyzettel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 30-i Kormányinfón azt mondta : annak érdekében, hogy megakadályozzuk, vagy legalábbis lassítani tudjuk a második hullámot, a kormány nem változtat a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, jelenleg hatályos intézkedéseken, mert bármilyen módosítás kockázatos lenne. A politikus kifejtette: amennyiben az aktív fertőzések száma meghaladná itthon az 1000-1500-at, akkor az egyértelműen a második hullámot jelentené (a legfrissebb, augusztus 12-i adatok alapján egyébként az aktív esetek száma jelenleg 634).

Magyarország is a küszöbén áll

Annak ellenére, hogy az itthoni adatok jelen állás szerint annyira nem ijesztőek, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora augusztus 10-i Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztet, Magyarország az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére érkezett. "Az előző hónapban a behurcolt esetek domináltak, ki lehetett mutatni legalább a kontaktjaiknál a külföldi eredetet. A mostani betegek egy jelentős része viszont nem volt külföldön és nem is lehet megállapítani, hogy kitől kapta meg a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a közösségi térben kering a vírus" - részletezte.

A szakember korábban azt nyilatkozta , 99 százalék, hogy a koronavírus-járványnak lesz második hulláma itthon, ám egyelőre rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk. Nem lehet tudni például, hogy pontosan mikor érkezik meg Magyarországra, ahogy a mértékét illetően is csak találgathatunk. Számos tényező befolyásolhatja egyébként, mi vár ránk, egyebek mellett az iskolák szeptemberi kinyitása, vagy a tény, hogy a csökkenő kinti hőmérséklet miatt egyre több időt töltünk majd zárt térben. Merkely éppen ezért hangsúlyozta: a kormányzati intézkedések mellett különösen fontos lesz, hogy a lakosság mennyire tartja be az előírásokat. Valószínűleg nem lehet ismét úgy lezárni az országot, mint az első hullám idején, vagyis még komolyabban kell venni a maszkhasználatot, a fertőtlenítést és a távolságtartást. "Az idővel futunk versenyt, hiszen még nincs kész a vakcina, a nyájimmunitástól pedig nagyon messze vagyunk" - így a rektor.

A krízis újra előjöhet, és akkor még erősebb lesz Bár az egészségügyi dolgozók munkáját soha nem lehetett a könnyű, a kiszámítható vagy a nyugodt jelzővel illetni, a koronavírus-járvány megsokszorozta terheiket - nemcsak fizikai, hanem mentális értelemben is. A pszichés terhek cipelése pedig embert próbáló feladat, akár komoly betegségeket is okozhat, amelyek sokszor hetekkel, hónapokkal a krízis után jelentkeznek. Szakértővel beszélgettünk a pandémia egészségügyi dolgozókra gyakorolt lelki hatásáról. Részletek itt .

Nagy teher hárul majd az egészségügyre

A koronavírus-járvány második hullámának kimenetele Nepusz Tamás bioinformatikus szerint is leginkább rajtunk múlik. Mint friss interjújában kiemelte, a járványügyi adatok alapján akár heteken belül kialakulhat egy márciusihoz hasonló állapot, amikor veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. És noha azt lehetetlen megjósolni, hogy a koronavírus, az influenza, valamint más, náthaszerű tüneteket produkáló fertőzések milyen hatással lesznek egymásra, az biztosra vehető, hogy a nehezen megkülönböztethető megbetegedések miatt nagy teher hárul majd az egészségügyre.

Kemenesi Gábor virológus ugyancsak óvatosságra int , de úgy vélekedik, nem kell rettegni a második hullámtól, hiszen a társadalom, a hatóságok most már némileg tudatosabbak a vírussal szemben. "Azért vagyok optimista, mert a meglévő tudás és tapasztalatok alapján lehet rá készülni: a legtöbb országban már elenyésző az esély olyan helyzetre, ami Olaszországot jellemezte tavasszal, hogy a hatóságok csak futnak a járvány után" - tette hozzá a virológus.

Bizarr műanyag ketrecekben ülnek a diákok az újranyitott thaiföldi iskolákban - az nlc.hu cikkében megnézheti, pontosan hogyan festenek.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
folyadékfogyasztás
Naponta ennyi vizet szabad meginni – Ezek a tünetek figyelmeztethetnek a túlhidratálásra
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, többfelé javulnak a látási viszonyok, azonban maradhatnak tartósan borult területek. Utóbbi részeken jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás előfordulhat. Mindeközben dél felől egyre több magasszintű felhőzet érkezik, ami késő délutántól elkezd megvastagodni. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, főként az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg helyenként. A legmagasabb nappali hőmérséklet -7 és +2 fok között valószínű. Klasszikus értelemben vett markáns hideg- vagy melegfrontról nem beszélhetünk, legfeljebb gyenge, elöregedő melegfronti hatás maradványai lehetnek jelen a magasban.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.