A kanyaró az RNS-vírus által előidézett, rendkívül ragályos fertőző betegség, amelyet szinte minden olyan fogékony ember megkap, akit az infekció sújt. A szövődmények között egyebek mellett agyvelőgyulladás is felléphet, sőt, átlagosan 500 esetből egy az érintett beteg halálával végződik, de a romániai járványban még ennél is rosszabbak az arányok, hiszen a 16 elhunyt áldozat alig több mint 3100 megbetegedésből került ki.
A vírust 1954-ben az amerikai John Franklin Enders és Thomas C. Peebles izolálta először, ekkortól kezdődhetett meg az oltóanyagok kifejlesztése. Magyarországon 1969 óta kötelező a kanyaró elleni védőoltás, a jelenleg is használt vakcinát pedig 1990 óta alkalmazzák. Annak érdekében, hogy a védettség hosszú távon is megmaradjon, 1989-től kezdődően két alkalommal kapják meg a gyermekek az oltást. Első alkalommal 15 hónaposan, majd 11 évesen egy emléketető oltásban részesülnek.
Bármikor pótolható
A MMR néven emlegetett vakcina valójában három betegség, a kanyaró (morbilli), a mumpsz és a rubeola legyengített vírusát tartalmazza, így ezek ellen termelődik ellenanyag a szervezetben, s alakul ki ezáltal a védettség. Érdemes megjegyezni, hogy az oltóvírus nem képes másokat megfertőzni. Az oltás nyomán egyes esetekben a kanyaróhoz hasonló oltási betegség léphet fel, ám jóval enyhébb tünetekkel. Ilyenkor fontos feladat a - beoltott gyerekek 5-10 százalékánál jelentkező - láz megfelelő csillapítása . Ennek elmaradása esetén eklampszia, azaz eszméletvesztéssel járó rángógörcs lehet a szövődmény.
Az akut betegségekben szenvedő gyerekek esetén az oltást el kell halasztani, illetve szintén ez javasolt immunglobulin pótlása esetén. Különösen ellenjavallott a vakcina beadása, amennyiben az érintett immunrendszere károsodott állapotban van. Az elmaradt oltást bármely életkorban be lehet pótolni, ez semmilyen veszéllyel nem jár. Terhes nőket viszont nem szabad oltani, és a felnőtt nők az oltásuk után 3 hónapig nem eshetnek teherbe.
Miért kötelező a védőoltás?
A védettség oltás hatására hosszú távon erősebbnek bizonyul, mint azok esetében, akik a betegségen átesve szerezték meg azt. Azokban az országokban, ahol az átoltottság aránya magas, a kanyaró előfordulása igen ritka, mivel a vírus cirkulációját csökkenti, hogy nem talál fogékony szervezeteket. Magyarországon például 2002 óta nem volt hazai eredetű megbetegedés, ez idő alatt kizárólag külföldről behurcolt fertőzést regisztráltak nagyjából egy tucat esetben.
Érdemes leszögezni, hogy - a tévhitekkel ellentétben - az MMR oltás nem áll összefüggésben sem gyulladásos bélbetegségek, sem cukorbetegség, sem autizmus kialakulásával. A román hatóságok szerint ugyanakkor a déli szomszédunknál halálos áldozatokat is követelő járványért a felelőtlen oltásellenes kampány a hibás, amelyet 2014-ben egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok indítottak el.
