Csiga, amely több tízezer halálesetet okoz

Amikor az emberre veszélyes állatokról esik szó, a legtöbben alighanem cápákra, kígyókra, esetleg skorpiókra asszociálnak. Ezeket jócskán megelőzik ugyanakkor az édesvízi csigák, amelyek egy súlyos trópusi betegséget terjesztenek.

Hogyan alakul ki az agyevőamőba-fertőzés?

A fertőzéshez és megbetegedéshez még csak arra sincs szükség, hogy az ember közvetlenül érintkezzen a csigákkal. Valójában ugyanis nem maga az édesvízi csiga felelős a szkisztozomiázis, avagy bilharziázis nevű betegségért, hanem az általa terjesztett laposférgek, a vérmételyek (Schistosoma) néhány fajának lárvái. Mint azt a Telex írja, a lárvák édesvízben kelnek ki, majd a csigákban telepednek meg, hogy aztán a megfelelő alkalmat kihasználva megtapadjanak az emberen. Ezt követően átfúrják magukat a bőrön, és akár évtizedekig élhetnek az érrendszerben.

édesvízi csiga
Egyes trópusi vidékeken súlyos fertőzést terjesztenek az édesvízi csigák. Fotó: Getty Images

Panaszokat a nőstény férgek által lerakott tüskés peték okoznak. Ezek egy része vagy a széklettel, vagy a vizelettel távozik a szervezetből, hogy elölről kezdje a ciklust. Ennekfájdalomés vérzés is lehet a tünete. A szervezetben maradó peték viszont még komolyabb kárt okozhatnak a szövetekben, szervekben. A többi között kialakulhat máj- és lépmegnagyobbodás, magas vérnyomás az alhasi vérerekben, húgyhógylag- és húgycsőfibrózis, vesekárosodás egyaránt szkisztozomiázis szövődményeként, sőt, késői stádiumban hólyagrák is. A húgyutakat érintő fertőzés emellett a HIV-fertőzés egy lehetséges rizikófaktora. A betegség átlagosan tízből egy esetben a beteg halálához vezet, ami évente több tízezer halálesetet jelent világszerte.

A szkisztozomiázis trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, főként olyan közösségekben, amelyek nem férnek hozzá biztonságos ivóvízhez, illetve ahol a higiénia sem megfelelő. Becslések szerint a megbetegedések legalább 90 százaléka Afrikában történik, ezzel együtt a világ 78 országában jelentettek már eseteket. Az ökoturizmus népszerűségének növekedésével ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy turisták is megfertőződnek, akiknél nem ritkán súlyos akut megbetegedés alakul ki, továbbá olyan kevésbé általános panaszok, mint akár a bénulás. A betegségre a hetvenes évek óta létezik gyógyszer, a súlyosan fertőzött területeken pedig megelőző kemoterápiát is alkalmaznak az érintett lakosság körében. Ez utóbbira 2019-ben közel 237 millió embernek volt szüksége.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)