Azok közül, akik megkapták valamely koronavírus -vakcina mindkét adagját, senki sincs lélegeztetőgépen - jelentette ki Stevan Bojevic szerb szakorvos. Hozzátette, hogy a kórházakban száz beteg közül legfeljebb tíz van beoltva, a leggyakrabban az oltatlanok betegednek meg. A súlyos betegek 95 százaléka nem volt beoltva a koronavírus ellen. Akik az oltás ellenére is,megfertőződnek, azoknak jellemzően csak enyhébb tüneteik vannak - jegyezte meg.
Előbb-utóbb mindenki védetté válik
Mindenki meg fogja szerezni a védettséget, de jobb és kevésbé kockázatos megoldás az oltás felvétele, mint a betegségen való átesés - figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter kedden, amikor újra szinte minden korábbi járványügyi rekord megdőlt Romániában. A tárcavezető arra utalt, hogy a járvány mostani, negyedik hulláma immár olyan sok embert megfertőzött az országban, hogy az oltatlanok most már nem igazán reménykedhetnek abban, hogy elkerülik a betegséget. Hozzátette, a román egészségügyi rendszer hősies erőfeszítéseket tesz a fertőzöttek megfelelő kezelése érdekében, amiről csak elismeréssel lehet beszélni, de a járvány leküzdésének mégiscsak a megelőzés, a vakcina felévétele az egyedüli módja. Ha a románok "olyan országot akarnak, mint odakint", akkor példát kell venniük a többi uniós országtól, ahol az átoltottság kétszerese a romániainak - fogalmazott.
A napokban Alexandru Rafila mikrobiológus - aki Romániát képviseli az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) - úgy fogalmazott, kicsi a valószínűsége annak, hogy az oltatlanok ne fertőződjenek meg, mert a jelenlegi hullámban dominánssá vált vírustörzs háromszor ragályosabb az eredeti variánsnál. Egyébként, míg egy hónappal korábban 630 súlyos beteget ápoltak koronavírus-fertőzéssel az intenzív terápiás részlegeken, a számuk jelenleg már az 1700-hoz közelít. A 19,3 milliós Romániában a beoltható lakosság csupán 34 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát. Az egészségügyi dolgozók körében augusztusban 54, az orvosok körében pedig 67 százalékos volt az átoltottság.
Már a horvátok is megkaphatják 3. oltásukat
Hivatalosan is megkezdték a koronavírus elleni harmadik, úgynevezett emlékeztető oltások beadását Horvátországban - jelentette be a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ). Az intézet ajánlása szerint az erősítő oltásokat első körben a 65 évnél idősebb és az immunhiányos emberek, illetve az őket gondozók kaphatják meg. Ide tartoznak az idősotthonok lakói, a mozgásképtelenek és mozgáskorlátozottak, valamint az intézményekben róluk gondoskodó alkalmazottak, és azok a 65 év feletti egészségügyi dolgozók, akik közvetlenül betegekkel foglalkoznak.Orvosi konzultációt követően ajánlott a harmadik oltás azon 18. életévüket betöltött állampolgároknak is, akik rendkívül érzékeny vagy immunhiányos emberekkel élnek egy háztartásban, vagy ők maguk olyan krónikus betegségben szenvednek, amely növeli a COVID-19 betegség súlyosabb formáinak kockázatát.
Az országban egyelőre csak a Pfizer/BioNTech vakcináját adják ismétlő oltásként, és a második adag felvétele után legalább hat hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy valaki megkaphassa a 3. dózisát. Azok a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők pedig, akik korábban az AstraZeneca vakcináját kapták, harmadik oltásként az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javaslatára a Pfizer és a Moderna oltóanyagát ajánlják.
Szlovéniában új gyógyszert használnak
Nyár óta Szlovéniában is elérhető a Regeneron gyógyszergyártó cég Regen-Cov nevű készítménye, amely csökkenti a COVID-19-betegség miatti kórházba kerülés esélyét, és az elhalálozás magas kockázatát - ismertette Janez Poklukar egészségügyi miniszter. A ljubljanai Egyetemi Orvosi Központ (UKC) keretében működő Fertőző Betegségek Klinikája szeptember 30-án frissítette a gyógyszer alkalmazására vonatkozó ajánlásokat, amelyeket minden kórháznak elküldött, mert annak használata megfelelő felügyeletet igényel.
A gyógyszert elsősorban immunhiányosoknak, valamint az olyan embereknek szánják, akiknél fennáll a betegség súlyosabb lefolyásának kockázata. Mások mellett a 65 év feletti, túlsúlyos, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), cukorbetegségben vagy szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők esetében alkalmazzák - fogalmazott a szaktárca vezetője.
A koronavírus-járvány nagyjából két éve tart, ami valójában nem túl hosszú idő, mégis örökkévalóságnak tűnik. A negyedik hullámhoz értünk, és a dolgok jelenlegi állása szerint biztosra vehetjük, hogy lesz ötödik hullám és talán továbbiak is. Mikor lehet vége?
