A gyógyszer-rezisztens baktériumok és a nehezen leküzdhető kórokozók növekvő közegészségügyi kockázatot jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek egy olyan poszt-antibiotikum korszak határán állnak, ahol számos gyakori fertőzés többé nem már lesz kezelhető ilyen módon.
A belső terek napfénnyel és friss levegővel biztosított klímája elengedhetetlen feltétel egészségünk megőrzéséhez - derül egy a VELUX megbízásából készült friss tanulmányból.
A jelenségről Richard Hobday számolt be részletesen A gyógyító Nap: A napfény és az egészség kapcsolata a 21. században (A Roles of Sunlight and Natural Ventilation for Controlling Infection: Historical and Current Perspectives) című tanulmányban, amely a nemzetközileg elismert Journal of Hospital Infection -ben jelent meg. A szakértő szerint több energiát kell fordítanunk a fertőzések terjedésének megakadályozására, amelynek hatékony módja a beltéri klíma javítása.
Bár a legtöbb közegészségre veszélyes fertőző betegséget a beltéri környezet okozza, napjainkban az épületek 30 százaléka nem biztosít egészséges beltéri klímát. Ez azért különösen aggasztó, mert időnk közel 90 százalékát belső terekben töltjük. "Az építészeti előírások gyakran hozzájárulnak a zárt elrendezésű épületek kialakításához. Hatékonyabb ugyan az energiaellátás, azonban kirekesztik a napfényt és a friss levegőt, elősegítve ezzel a fertőzések terjedését" - fejtette ki Richard Hobday.
A kedvezőtlen, kevés napfénnyel és friss levegővel ellátott belterek számos negatív hatást válthatnak ki az egészségre és a jó közérzetre nézve.
- Nő a párás, nedves levegővel kapcsolatos betegségek - mint például az asztma, az allergia és a köhögés - kialakulásának kockázata.
- Kialakulhat a megbetegedéseket előidéző "beteg épület szindróma".
- Nő a depressziós tünetekkel járó szezonális hangulati zavar kialakulásának kockázata.
- Nő a mentális egészség és teljesítőképesség romlásának kockázata.
- Csökken a tanulási képesség.
- Romlik a teljesítőképesség.
