Az elektronikus anyakönyvi rendszer tavalyi adatai most már véglegesnek tekinthetők, így megállapítható, hogy tavaly Magyarországon 140900-an hunytak el. Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz a 2015-2019 közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent.
Ez a 6. legalacsonyabb adat az EU-ban
A KSH elnöke szerint ugyan ez szomorú adat, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az EU 27 tagállama közül még mindig a hatodik legalacsonyabb többlethalálozást lehetett Magyarországon mérni. Csak Lettország, Izland, Finnország, Dánia és Észtország adatai mutatnak kisebb halálozási növekedést 2020-ban, míg a "szomorú lista" másik végén Lengyelország és Szlovénia áll 19 és 18 százalékos növekedéssel - tette hozzá.
Fontos kiemelni azonban, hogy az uniós tagállamok között nem egységes szabályok vontakoznak arra, hogy mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus-járvány áldozatai közé. Erre utal, hogy míg egyes tagállamokban a tavalyi többlethalálozás nagyobb részét vagy egészét lefedi a COVID-19 miatt elhunytak száma, addig más országokban a jelentősen megnövekedett halálozás csak negyedét vagy felét teszik ki a járvány áldozataiként besorolt esetek.
Az elnök felhívta a figyelmet például arra, hogy Németországban a halálesetek 7,5 százalékkal növekedtek 2020-ban, de a koronavírus miatti halálozásként jelentett esetek ennek éppen csak a felét fedik le. Bulgária, Észtország, Ciprus és Szlovákia viszont még még ezt az arányt sem éri el. Vukovich Gabriella szerint nyilvánvaló, hogy e mögött a halálesetek besorolásának országonként eltérő gyakorlata áll. Magyarország ebből a szempontból transzparens gyakorlatot folytat, ez olvasható ki abból, hogy tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a járvány áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8331 fő volt - mondta Vukovich Gabriella.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Koronavírus: miért kerülnek egyre többen kórházba? A válaszért olvassa el korábbi cikkünket!
Legjobban: