A júniusi számában közzétett kutatás során több mint 3 millió ember adatait elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy azokban, akik fertőzések miatt kerültek kórházba, 62 százalékkal nagyobb a valószínűsége idősebb korban valamilyen kedélybetegség kialakulásának, mint azokban, akiket nem kezeltek kórházban fertőzéssel. A valamilyen autoimmun betegség miatt kórházi kezelésre szorult személyekben pedig 45 százalékkal volt magasabb a kedélybetegségek későbbi kialakulásának kockázata.
A kedélybetegség kockázata a kórházi kezelések számának növekedésével együtt emelkedett. Azokban, akiket háromszor kezeltek kórházban valamilyen fertőzéssel, kétszer magasabb volt a kedélybetegség kockázata, a hét kórházi kezelésen átesett betegekben pedig háromszor magasabb lett a kedélybetegség későbbi kialakulásának valószínűsége.
A kutatók szerint az eredmények alátámasztják azt az elméletet, mely szerint a valamilyen fertőzésből vagy autoimmun betegségből eredő gyulladás olyan módon befolyásolhatja az agyat, ami fokozza a kedélybetegségek kialakulásának kockázatát. Amennyiben ezt az összefüggést további kutatásokkal is sikerül megerősíteni, a becslések szerint a kedélybetegségek közel 12 százalékáért lehetnek felelősek a különféle fertőzések.
Ian Gotlib, a Stanford Egyetem pszichológus professzora szerint azonban a kutatás mindössze kapcsolatot mutatott ki, és nem bizonyítja azt, hogy a fertőzések és autoimmun betegségek okoznák a kedélybetegségeket. Gotlib úgy véli, hogy más tényezők, például a stressz vagy a kórházi kezelés élménye is magyarázhatja a kimutatott összefüggést.
