Stresszes férfiak: mi segít?

A stressz számos egészségügyi probléma okozója lehet, a férfiaknál például krónikus prosztatagyulladás kialakulásában is szerepet játszhat. Cikkünkből kiderül, mit kell tudni a betegségről.

Kiváltó oka: ismeretlen

A prosztatagyulladás a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye alakú és nagyságú belső nemi szervet, a dülmirigyet érinti, és ez az egyik leggyakoribb férfiprobléma. Az erősebbik nem képviselőinek kb. 10 százalékánál, általában az 50-es, valamint annál fiatalabb korosztályban jelentkezik. Megkülönböztetünk akut és krónikus, illetve bakteriális és nem bakteriális típust: a prosztatagyulladással diagnosztizált férfiak közel 95 százalékának krónikus (azaz hosszú ideig elhúzódó), nem bakteriális prosztatagyulladása, vagy más néven krónikus kismedencei fájdalom szindrómája van. A nem bakteriális prosztatagyulladás leggyakoribb tünetei közé tartozik a gyakori vizelési inger, a fájdalmas vizelés, az alhasi nyomás, fájdalom érzése a gáttájékon, a derékban, a hímvesszőben és a herékben, a székrekedés, a fájdalommal járó székletürítés és magömlés, illetve a láz.

Pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert . Nem diagnosztizált vagy nehezen igazolható fertőzések, vagy a fertőzések után visszamaradó hegek és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása, bizonyos alapbetegségek - hólyagürítési zavarok, a prosztatacsatornákba történő vizelet-visszafolyás -, az immunműködés zavara, a feszes, váladékkal teli prosztata, vagy a stressz is előidézheti. Sok esetben a fent említett tényezők együttesének eredménye, de bizonyos elméletek szerint lehet akár egyedül a stressz következménye is.

A nem bakteriális prosztatagyulladás egyik tünete a gyakori vizelési inger
A nem bakteriális prosztatagyulladás egyik tünete a gyakori vizelési inger. Fotó: Getty Images

Fontos a stresszkezelés

A betegség diagnosztizálása urológus szakorvos feladata, aki meghallgatja a beteg panaszait, megvizsgálja a prosztatát, majd nagy valószínűséggel különféle laborvizsgálatokat kér. Ehhez vizeletmintát vesznek, illetve egyes esetekben kitenyésztik a prosztata, a hímvessző váladékát, hogy kiderítsék, kórokozók felelősek-e a gyulladásért. Az eredmény legtöbbször sem kórokozót, sem fehérvérsejtet nem mutat, és a baktériumtenyésztés is negatív.

Mivel még a szakemberek sem tudják százszázalékosan meghatározni, mi állhat a nem bakteriális prosztatagyulladás hátterében, a kezelése is nehéz feladat. A stresszhatásnak azonban feltételezhetően nagy szerepe van a kialakulásában, sőt ahogy említettük, akár egyedüli okozója is lehet, így fontos, hogy az érintett férfiak mindenekelőtt kritikusan átgondolják aktuális élethelyzetüket, és megpróbálják kideríteni, milyen stressztényezők játszhatnak szerepet panaszaik előidézésében.

A túlzott stressz biztos jelei - a részletekért kattintson ide !

Az egyik leggyakoribb stresszforrás a munkahelyünk. Egy rossz főnök, ellenszenves kolléga, a túlterheltség vagy az alacsony fizetés könnyen megbetegíthet minket. Ugyanez a helyzet a hosszú ideje fennálló, megoldatlan családi, párkapcsolati problémákkal. Rossz hatással lehet ránk a táplálkozás: az egészségtelen ételek fogyasztása, illetve a diagnosztizálatlan ételintoleranciák is komoly stresszt jelentenek a szervezetnek. A túl sok vagy a túl kevés mozgás, a környezeti toxinok, az alváshiány, az anyagi gondok szintén sokak életében jelen lévő stresszforrások. Ha rájöttünk, pontosan mi miatt idegeskedünk a legtöbbet, amennyire lehetséges, igyekezzünk csökkenteni a stresszterhelést.

Nem mindig hoz végleges gyógyulást

A nem bakteriális prosztatagyulladás gyógyszeres kezelése jóllehet csökkenti a tüneteket, sok esetben azonban nem hoz végleges gyógyulást. A szimptómák hetekig vagy akár hónapokig is fennállhatnak, hol fellángolnak, hol eltűnnek, ami mind testileg, mind lelkileg megterheli az érintettet. Az orvos munkáját ráadásul tovább nehezíti, hogy a változatos panaszok különböző erősségűek lehetnek, és az egyéni tűrőképesség is eltérő.

Mivel nem bakteriális fertőzésről van szó, az antibiotikumok általában hatástalanok, így a szakemberek jellemzően fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket javasolnak, amelyeket a páciensnek általában hosszú ideig kell szednie. A különféle készítmények szedése és a stresszfaktorok feltárása mellett célszerű beiktatni különféle életmódbeli változtatásokat is. Hanyagoljuk a biciklizést, a lovaglást, a hosszú ideig tartó ülést, és figyeljünk a táplálkozásunkra: zárjuk ki az étrendünkből az alkoholos, koffeintartalmú italokat, az erős fűszereket, a túl zsíros ételeket, mert irritálhatják a prosztatát, húgyhólyagot.

Végezzünk stresszoldó vagy célzott mozgásformákat, mint amilyen például a jóga , az úszás vagy a medencealapi izmokat tréningező Kegel-gyakorlatok, de hasznos a meleg fürdők rendszeres alkalmazása, illetve a prosztata mirigyváladékának kiürítését szolgáló időszakos prosztatamasszázs. Ugyancsak segíthetnek a különböző gyógynövények: az orbáncfű, a citromfű, a kamilla és a levendula megnyugtatnak, elcsendesítik gondolatainkat, valamint idegerősítő, alvássegítő hatásúak. Szükség esetén szorongásoldó szedése is megoldást jelenthet.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Fátyolfelhős lesz az ég, majd délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?