Élettani folyamatból egyre súlyosbodó kellemetlenség
A férfiak ivarszerveinek egyike a dülmirigynek is nevezett prosztata, amely a húgycsövet körülvéve, a húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el. A sima-izomsejtekből és mirigyhámból álló szerv funkciója, hogy mirigyei tejszerű folyadékot termelnek, amely az ondó részeként elősegíti a hímivarsejtek mozgását és a benne lévő glükóz pedig energiával látja el azokat.
Egy fiúcsecsemő prosztatája mindössze borsószem nagyságú, egy-két gramm tömegű. Az első tíz életévben csak igen lassan növekszik, majd a kamaszkori hormonváltozások idején rohamosan nő, és húsz éves korra eléri a felnőttkori méretet, amely mintegy húsz gramm tömeget tesz ki, nagyjából szelídgesztenye nagyságú lesz. Ezután, a felnőttkor első évtizedei alatt többnyire nem változik a prosztata nagysága, de ötven éves kor körül a legtöbb férfinél újra növekedésnek indul, 25-30 grammosra, majd hetven éves korra 60-80 gramm tömegűre nő.
A jóindulatú (nem rákos) prosztata megnagyobbodás (benignus prosztata hiperplázia, BPH) olyan gyakori az érettebb, idősödő férfiak között, hogy sokan már nem is betegségnek, hanem az életkor előre haladtával bekövetkező állapotnak tekintik. A megnagyobbodott prosztata mintegy satuba szorítja a húgyvezetéket, így legjellegzetesebb tünetei a vizelési nehézségek: gyakori inger mellett erőtlen sugárban, nem tökéletesen történik meg a húgyhólyag ürítése, ami a vizelet pangásával újabb problémákat, húgyúti panaszokat okozhat.
Milliók élik át
Az egészségügyi statisztikák szerint a világon 14 millióra tehető a prosztata megnagyobbodásban érintett férfiak száma, de ez a szám akár jóval nagyobb is lehet, hiszen valószínűsíthető az is, hogy sokan - enyhébb tünetekkel - nem is mennek, vagy nem jutnak el orvoshoz.
A BPH-ban szenvedőknek alig öt százaléka kap problémájára megfelelő orvosi kezelést. Annyi bizonyos, hogy mivel ez az elváltozás az idősödő férfiak jellegzetes panasza, a BPH jelentősége egyre nő, hiszen a gazdaságilag fejlett országokban nő az átlagos életkor, a társadalom elöregedése figyelhető meg, így az érintettek száma és aránya is növekedni fog. A negyvenes éveikben járó férfiak között a BPH előfordulása 34 százalék, az ötvenes éveiket taposók között eléri a hatvanat, míg a nyolcvan évesekben már 80 százalékot tesz ki az érintettek aránya.
Veszélyeztetettek
Az első és legjelentősebb rizikófaktor az életkor: a legmagasabb kort elérő férfiak nagy többsége, majdnem mindegyike érintett. Genetikai hátteret feltételez, örökölhető hajlamra utal az, hogy egyes családokban az egymást követő nemzedékek férfitagjai közül többen érintettek. A szakemberek eltérően értelmezik azt a tényt, hogy a legfejlettebb országokban, az Amerikai Egyesült Államokban és Európában gyakrabban fordul elő ez a betegség. Előfordulhat ugyanis, hogy ez az eltérés a genetikai öröklés miatt van, de az is lehet, hogy csupán az ottani, színvonalasabb orvosi ellátás jele, miközben a világ számos pontján vagy nem mennek el a problémával orvoshoz, vagy egyszerűen nem is érik meg tömegesen azt az életkort a férfiak, amelyben a BPH nagyobb arányban fordul elő.
Nem egyértelmű annak az adatnak a szociológiai háttere sem, miszerint a nős férfiakat gyakrabban sújtaná a prosztata-megnagyobbodással járó kellemetlen állapot, mint az egyedülállókat. Előfordulhat, hogy ennek oka egyszerűen az, hogy a házasságban élő férfiakra feleségük jobban "vigyáz": ha látja, tapasztalja, hogy valamilyen egészségügyi problémája van, rábeszéli arra, hogy látogasson el egy szakorvoshoz. A férfiak számára talán kedvező adalék lehet, ami szintén hozzátartozik e betegség jobb megismeréséhez: a szexuális aktivitás jó hatással van a prosztatára, mintegy a megelőzés részének tekinthető.
Hormonális háttér?
A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás oka nem teljesen ismert. A szakemberek feltételezik, hogy az idő múlásával a prosztata sejtjeinél felbomlik a szaporodásuk és az elhalásuk közti egyensúly, megszűnik a sejtek képessége az ún. programozott sejthalálra, az apoptózisra, és emiatt következik be a prosztata növekedése. Valószínűsítik azt is, hogy a folyamatot befolyásolják az idősödéssel együtt járó hormonális változások, elsősorban a férfihormonok szintjének csökkenése.
