Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október elején tette közzé a hosszú COVID hivatalos definícióját. Ami azért jelentős előrelépés, mert noha régóta tudható, hogy a koronavírus-fertőzés egyeseknél hosszú távon elhúzódó tüneteket okoz, ennek az állapotnak eddig nem létezett hivatalos meghatározása - számolt be róla a Healthline.
Mi számít hosszú COVID-nak?
A WHO által közzétett dokumentumban "poszt-COVID-19 állapotként" szerepel a köznyelvben eddig hosszú COVID -ként vagy poszt-COVID-szindrómaként emlegetett állapot. Ez a hivatalos definíció szerint "olyan személyeknél fordul elő, akiknek a kórtörténetében valószínűsíthető vagy megerősített SARS-CoV-2 fertőzés szerepel, általában 3 hónappal a megbetegedés kezdetétől számítva, legalább 2 hónapja fennálló tünetekkel , amelyek egyéb diagnózissal nem magyarázhatók". (A WHO szerint a gyermekek esetében más definícióra lehet szükség.)
A hosszú COVID többféleképpen érintheti az embereket: van, aki elhúzódó, folyamatosan fennálló szimptómákat tapasztal, mások átmeneti javulás után a korábbi tünetek újbóli megjelenéséről számolnak be. A tünetek rendkívül széles skálán mozoghatnak: ezek közé tartoznak például a kognitív zavarok, a fáradtság és a légszomj is. Míg a szövődmények között szerepel a stroke és a szívroham - erről már Inimary Toby, a Dallasi Egyetem Biológiai Tanszékének adjunktusa beszélt.
Az akut betegség során általában három tünetegyüttes jelentkezhet: légzőszervi-, mozgásszervi-, és emésztőrendszeri. Előbbiek közé tartozik a köhögés, a váladékürítés és a légszomj , utóbbiak közé pedig a hasi fájdalom, a hányás és a hasmenés sorolható. Jellemző mozgásszervi szimptóma az izom- és ízületi fájdalom, a fejfájás és a fáradtság.
Miért veszélyes a hosszú COVID?
A hosszú COVID hatásait kutató Joseph A. Roche, a Wayne Állami Egyetem fizikoterápiás programjának docense szerint a tüneteket nem mindig egyszerű beazonosítani. A fáradtság például utalhat hosszú COVID-ra, de krónikus fáradtság szindrómára is, amelyet eddig más vírusos megbetegedések után jelentkező állapotként ismertek. A hosszú COVID esetében ráadásul nem csak fizikai és mentális fáradtságról van szó, hanem olyan tartósan fennálló problémákról, amelyek létfontosságú szervekeket, például a tüdőt, a szívet, valamint az ereket és szöveteket is érinthetik - tette hozzá Roche.
Elhúzódhat a teljes gyógyulás
Egyelőre a szakemberek is csak találgatni tudják, meddig tarthat a hosszú COVID. Az eddigi tapasztalatok alapján a tünetek egyeseknél pár hónap alatt elmúlnak, másoknál viszont egy évre, vagy akár ennél is hosszabb időre lehet szükség a teljes felépüléshez. Toby szerint az emberek körülbelül 10-20 százaléka hetekig vagy akár hónapokig elhúzódó tüneteket tapasztal.
Roche ennél sötétebb képet fest: a kutatócsoportja által gyűjtött adatokból kiderült, hogy a SARS-vírussal megfertőzödött emberek egy része 4 év utánkövetés után is elhúzódó tünetekkel küzd. Elmondása szerint ismer olyan koronavírusos betegeket, akik a járvány első hullámában kapták el a vírust, de még mindig nem gyógyultak fel teljesen. "Egyesek talán soha nem is fognak" - jósolja.
