A Journal of Science Advances folyóiratban jelent meg a szaksajtóban provokatívnak minősített tanulmány, amely azt állítja, hogy ugyanaz a baktérium felel az Alzheimer-kór kialakulásáért, mint amelyik az ínybetegséget is okozza. Sőt a szerzők nemcsak ezt állapították meg, hanem azt is bejelentették, hogy kifejlesztettek egy új gyógyszert a bakteriális toxinok gátlására, amely át fog esni az összes lényeges humán klinikai kísérleten az Alzheimer-kór kezelésére még ebben az évben.
Az elmúlt évtizedben sok tudós egyre szkeptikusabbá vált az Alzheimer-kór okát magyarázó elsődleges hipotézisre. Jelenleg a tudomány azon az állásponton van, hogy a betegséggel kapcsolatos neurodegeneratív tüneteket az agyban képződő mérgező amiloid- és taufehérjék okozzák. Ugyanakkor szinte minden olyan gyógyszer, amelyet e fehérjeaggregációk (plakkok) leküzdésére kifejlesztettek, a humán klinikai vizsgálatok során hatástalannak bizonyult - írja a New Atlas tudományos magazin.
Egy leporolt hipotézis lehet a nyerő
Néhány kutató ezért elővette azt a régebbi hipotézist, amely szerint az Alzheimer-kór kialakulásáról bakteriális vagy vírusos fertőzések tehetnek. Ezen a területen is már szaporodnak az ötletek, de a leggyakoribb feltételezés szerint a herpeszvírus játszik fontos szerepet a betegség kialakulásában. Ezek az elméletek azonban egyelőre a tudományos konszenzuson kívül helyezkednek el, mégis egyre nagyobb figyelmet kapnak. A legfrissebb kutatási eredmények egy új célpontot azonosítottak. Eszerint a fogínybetegségekért felelős baktérium, a Porphyromonas gingivalis (Pg) az Alzheimer-kór egyik okozója.
Tavaly az Illinois-i Egyetem olyan tanulmányt tett közzé, amely erős kapcsolatot tárt fel a periodontitis és a kognitív károsodás között. A chicagói kutatók szerint nemcsak a korreláció volt megfigyelhető, hanem kimutatható volt az ok-okozati összefüggés is, ami arra utal, hogy a baktériumok a szájból az agyba vándorolhatnak, ideggyulladást és neurodegenerációt idézhetnek elő, ez a folyamat pedig rendkívüli módon hasonlít az Alzheimer-kór patológiájára.
"A fertőző ágenseket korábban az Alzheimer-kór fejlődésében és előrehaladásában kimutatták ugyan, de az ok-okozati összefüggés bizonyítékai nem voltak meggyőzőek. Most először van szilárd bizonyítékunk az intracelluláris, Gram-negatív kórokozó, a Porphyromonas gingivalis és az Alzheimer-kór kialakulás közötti kapcsolatra " - közölte Stephen Dominy, a Cortexyme gyógyszerkutató cég vezetője, a Journal of Science Advancesben megjelent tanulmány szerzője.
Lehet, hogy a gingipainek tehetnek mindenről
A tanulmány többek között ismerteti, hogy az egérmodellekben a Pg-fertőzés a baktérium agyi kolonizációjához, illetve az amiloid- és a taufehérjék növekedésével járó idegszövet-károsodáshoz vezethet. A kutatás azt is kimutatta, hogy egy COR388 nevű vegyület gátolja a gingipainek aktivitását. Ezek olyan vegyületek, amelyeket a Pg baktériumok választanak ki, és feltételezhetően felelősek a neurodegeneratív hatásokért. Azt is kimutatták, hogy a COR388 hatékonyan csökkenti az egerek agyában a Pg-bakteriális fertőzést, valamint javítja az Alzheimer-kórral kapcsolatos összes patológiás jelet, így csökkenti az ideggyulladást és blokkolja az amiloi fehérje termelését. Az 1. fázisú humán kísérleteket már befejezték a COR388-cal: ezek alapján az új vegyület biztonságos és jól tolerálható.
A bejelentés azonban nem váltott ki egyöntetű lelkesedést a kutatók körében, aminek oka, hogy más Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában más mikrobiális kórokozókat is felfedeztek, így nem világos, hogy egyetlen kórokozó kifejthet-e ilyen egyértelmű hatást. Howard Fillit, az Alzheimer-gyógyszer Felfedezési Alapítvány szakértője azonban úgy véli, hogy az új kutatás erős, és további emberi teszteket érdemel. "Sok különböző kísérletet végeztek annak érdekében, hogy a gingipainek az Alzheimer-kór ellen használható gyógyszerek célpontjai lehessenek. Azt hiszem, érdemes folytatni, és örülök, hogy már klinikai szakaszban vannak a vizsgálatok" - fejtette ki. A Pg-hipotézis azonban még mindig a kezdeti szakaszában van, és rengeteg megválaszolatlan kérdés van vele kapcsolatban. Nem utolsósorban az, hogy a jó orális egészség hatékony és hosszútávú védelmet jelenthet-e az Alzheimer-kór kialakulása ellen.
A fenntartások azért is elég erősek, mert az eredmények nem egy független tudományos kutatóműhelyből, hanem egy profitorientált gyógyszerfejlesztő cégtől származnak. A Cortexyme által kidolgozott hatóanyagot azonban idén már a 2. és 3. fázisú humán vizsgálatokban tesztelik - így ki fog derülni, hogy hatásos-e enyhe vagy közepes fokú Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. A korai 1. fázisból ugyanis nem világos, hogy pontosan mennyire hatékony a gyógyszer. A cég azt állítja, hogy a kognitív tesztek trendjei ígéretesek, de még évekig nem fogjuk egyértelműen tudni, hogy ezt a meglepő új hipotézist elég erős bizonyítékok támasztják-e alá.
Addig is, biztos, ami biztos, még elszántabban mossunk fogat!
