Verejtékmirigyrák: ritka, de nem veszélytelen

Mit kell tudni a verejtékmirigyrákról?

A rákbetegségnek megannyi verziója létezik, közte igen ritka, így alig ismert változatok is. Ilyen például a verejtékmirigyrák, amelyet általában csak eltávolítása után, szövettani vizsgálaton sikerül beazonosítani. Egészen addig legtöbbször a sokkal gyakoribb bőrrákok egyikének, bazaliomának vagy laphámráknak tartják. A verejtékmirigyrák az egyszerű izzadtságmirigyből is ki tud indulni, de indulhat a faggyúmirigyből is. Kialakulásának okai nem ismertek, de valószínűleg valamilyen genetikai háttere lehet.

A verejtékmirigy daganata nagyon jellegtelen, általában csak valamilyen elváltozás formájában jelenik meg a bőrön, jellemzően a hajlatokban, de előfordulhat bárhol a szabad bőrfelszínen is. Az elváltozás egyfajta növedéknek tűnik, amely aztán kisebesedik, viszont nem gyógyul. Megjelenésében bőrráknak, bazaliomának, laphámráknak tűnik. Elmosott a határa, és növekedést mutat - ha ezt tapasztaljuk, ne várjunk, hanem forduljunk minél előbb orvoshoz!

A verejtékmirigyrákot sebészi úton kezelik: a daganatot ép szélekkel kell kimetszeni. A betegség gyógyulási esélyei jók, de csak akkor, ha valaki nem fordul panaszaival rendkívül későn szakemberhez - ekkor ugyanis áttétek képződhetnek, igaz, ehhez több évre van szükség.

A verejtékmirigyrákról részletesebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashatnak!