A mellrák a leggyakrabban előforduló daganatfajta a nők körében. A WHO adatai szerint világszerte évente 570 000 új beteget regisztrálnak, melyből 157 000 beteg az Európai Unióban (EU) található. Az EU-ban a mellrák a rákos megbetegedések 24 százalékát, a rákhalálozás 19 százalékát teszi ki. Ez az arány azonban folyamatosan javul, ami részben a korai felismerésnek, részben a korszerű, hatékonyabb kezelési eljárásoknak köszönhető.
Az európai helyzettel ellentétben Magyarországon a mellrákos megbetegedések száma évről évre emelkedik. Évente 4 000 új beteget regisztrálnak, és mintegy 1/8-uk esik vissza az úgynevezett elsővonalbeli kezelés után. Ezeknél a betegeknél alkalmazzák a másodvonalbeli kezelést, mellyel jelentősen javítani lehet a betegek állapotát.
Maga a mellrák az emlő mirigysejtjeiből kiinduló káros sejtburjánzás, mely - ha nem ismerik fel időben - beszűri a környező szöveteket, és áttétet ad a nyirokáram vagy a véráram útján. A mellrák-áttét gyakori helyei a csont, a máj, az agy, a nyirokcsomó és a gerincvelő.
A mellrák elsődleges kezelése a műtét. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől függ. A későn felismert, nem műthető betegeknél sugárkezeléssel, hormonkezeléssel, vagy citosztatikum adásával lehet befolyásolni a betegség előrehaladását és tüneteit.
A másodvonalú kezelésben a már világszerte használt taxánok nyitottak új lehetőséget, meghosszabbítva ezzel a túlélést, és jelentősen javítva az életminőséget is. A taxánok a daganatos sejtek osztódását gátolják. Hatóanyagát az európai tiszafa tűleveléből állítják elő. (E növény Magyarországon a bakonyszentgáli őstiszafás területen és a Bükkben őshonos).
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az onkológus a mellrákot fizikális vizsgálat, mammographia, ultrahang és szövettani vizsgálat alapján állapítja meg, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mellrák korai felismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a nők önvizsgálata is.
Legjobban: