2018. november 26-án az amerikai gyógyszer-engedélyeztetési hivatal, az FDA jóváhagyta, hogy az egyik daganatellenes készítményt (az egyik NTRK gátlót) bármelyik ráktípusnál alkalmazhassák, amelynek hátterében egy bizonyos típusú genetikai elváltozás azonosítható. Vagyis a gyógyszer alkalmazási előírásában már nem szerepel, hogy például tüdőrákra , vagy vastagbélrákra alkalmazható-e, hanem egy bizonyos génhiba (az NTRK gén mutációja) esetén jelenthet megoldást.
Korábban 2017-ben már jóváhagytak egy immunterápiát is, amit szintén bármilyen típusú emberi daganatban lehet alkalmazni amennyiben egy molekuláris diagnosztikai vizsgálat a terápia hatásosságát jelzi. Ezek óriási paradigmaváltást jelentenek a gyógyászatban, és lehetővé teszik, hogy a daganat kialakulásáért felelős molekuláris okokat vegyék célba. Ahhoz azonban, hogy a rákot okozó géneket célzottan támadják, fontos feltérképezni a mögötte húzódó okokat. Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriumában és informatikai központjában ezeket a célpontokat keresik a daganatos betegségben szenvedők számára. A cég tudományos igazgatójával, dr. Peták Istvánnal beszélgettünk.
HáziPatika.com: Sok betegségben, többek között a daganatok kezelésében is nagy áttörést hoztak a célzottan ható készítmények. Milyen szerepe van a molekuláris diagnosztikának ezekben a kezelésekben?
Dr. Peták István: Az utóbbi évtizedek rákgenomikai kutatásainak köszönhetően sikerült megismerni azokat a génhibákat, amelyek daganatot okozhatnak. A segítségével meg tudjuk vizsgálni az adott daganat patomechanizmusát, vagyis hogy mi váltotta ki a betegséget. Ezután meg tudjuk azt nézni, hogy az adott génhibára van-e már olyan gyógyszer, amelynek a hatásmechanizmusa alapján feltételezhetjük, hogy a hibát ki tudja kapcsolni.
Miután megismertük ezeknek az új, célzott gyógyszereknek a molekuláris szintű hatásmechanizmusát, az ismereteket a klinikai gyakorlatban is hasznosíthatjuk. Ezt a gyakorlati módszert hívják precíziós orvoslásnak, ami a személyre szabott orvoslásnál is többet, egyfajta oki terápiát tesz lehetővé. A daganat ugyanis "csak" egy tünet, a neve is erre utal, hiszen egy daganat, duzzanat alakul ki valamelyik szervben. Ennek a duzzanatnak kialakulásáért azonban - amelyet a mikroszkópon keresztül is csupán osztódó sejteknek látunk - valamilyen génhiba tehető felelőssé, egy bizonyos daganat mögött ráadásul több gén hibás működése is állhat.
HáziPatika.com: Az orvoslás alapja mindig az volt, hogy a tüneti kezelés helyett - ha lehetséges - a betegség mögött álló okokat is szüntessék meg. A célzott terápiák terjedése is komoly lépéseket jelent ebbe az irányba.
P. I.: Nagyon komoly paradigmaváltás történt. Míg korábban a gyógyszerhez kerestük a beteget, addig most a beteghez, pontosabban a betegségéhez keressük a megfelelő gyógyszert. A paradigmaváltás leegyszerűsítve talán így szemléltethető: ha valaki leesik egy tetőről, és beviszik a sürgősségire, a régi felfogás szerint azt a végtagját gipszelnék be, amelyik a statisztikák szerint egy tetőről lezuhanó embernek a legtöbbször eltörik. Ha ez nem válik be, begipszelik a második leggyakrabban eltörő végtagot, majd így tovább, míg nem sikerül eltalálni a megfelelőt. Statisztikai értelemben így mindig a legjobb ellátást kapja a beteg, mégis csak kis eséllyel gyógyul meg. Ha azonban van röntgen , tudunk csinálni egy átfogó képet az állapotáról, és ha azt látjuk, hogy eltört a kisujja, akkor azzal foglalkozunk - függetlenül attól, hogy a tetőről leeső emberek körében milyen gyakori a kisujj törése. A modern diagnosztikai eljárások lehetővé teszik, hogy a beteg valós problémáját kezelhessük, ez a molekuláris diagnosztika lényege is.
HáziPatika.com: A különböző mutációk genetikai állományát a szekvenálásnak hívott eljárással lehet feltárni, ehhez azonban milliónyi DNS-szakaszt kell megvizsgálni. Mekkora munkát jelent ez a gyakorlatban?
P. I.: Technikailag ez a folyamat az újgenerációs szekvenálásnak (next generation sequencing) köszönhetően valósulhat meg. A módszert 2005-ben fedezték fel, és 2008-tól vált elérhetővé, Közép-Kelet Európában egyébként nálunk, az Oncompassban állt szolgálatba az első ilyen készülék. Segítségével meg tudjuk vizsgálni akár mind a 25 ezer gént, de általában kiemelten vizsgáljuk azokat, amelyek daganatot okoznak.
HáziPatika.com: Hány olyan génhibáról tudunk, ami jellemzően daganatok kialakulását eredményezheti?
P. I.: A jelenlegi ismereteink szerint körülbelül hatszáz ilyen gén van, ezekben pedig több mint hatmillió mutációt fedeztek fel ezidáig. Egy betegben általában kettő-három, de maximum nyolc ilyen génhiba van egyszerre.
HáziPatika.com: Mindegyik ilyen génhibát külön készítménnyel kell kezelni, vagy vannak már kombinált, több génhibára ható gyógyszerek is?
P. I.: Léteznek már olyan gyógyszerek, amelyek egyszerre több célpontra is bevethetőek, míg vannak olyanok is, amelyeket célzottan egy génhibára alkalmaznak az orvosok. Ha több mutációt is azonosítanak, általában kombinált kezelést kap a beteg, de nem minden esetben kell több gyógyszert használni: ha jól ki tudjuk választani a legfontosabb mutációt, amely elindította a daganat kialakulását, az arra használt gyógyszer önmagában is elegendő lehet a tumor gátlásához. Persze minden beteg esetében személyre szabottan kell kiválasztani a legmegfelelőbb kezelési módokat.
HáziPatika.com: A daganat elleni küzdelemben sokszor kulcsszerep jut a szervezet természetes védelmi rendszerének. Fontos ismerni a daganat genetikai hátterét ahhoz, hogy a megfelelő immunterápiát alkalmazhassuk?
P. I.: Több génhiba esetén a daganat fokozottan érzékeny lehet az immunterápiákra , amely a szervezet természetes védelmi rendszerét fordítja a hibás gének ellen. Ezek a gének hibás fehérjéket termelnek, amit az immunrendszer felismerhet, és ez alapján (az esetek egy részében) el tudja pusztítani a veszélyes elemeket. Minél több hibás gén van, annál több hibás fehérjét termelnek, ezzel pedig csökken az esélye, hogy észrevétlenek maradnak a szervezet védelmi rendszere elől. Van olyan daganattípus, amelynél hibásak a DNS-javító enzimek, így nagyon sok a mutáció is. Ezekben az esetekben - amelyek az embert érintő daganatok nagyjából 4 százalékát jelentik - szinte mindig hatnak az immunterápiák. Mi az Oncompassnál is ki tudjuk mutatni, ha a betegnél van ilyen hiba, amely esetében ezek bármelyik daganattípusban hatásosak lehetnek.
HáziPatika.com: Egy daganatos beteg esetében a gyors döntéshozatal élet-halál kérdése lehet. Hogyan lehet a legrövidebb idő alatt a megfelelő terápiához juttatni?
P. I.: Az idő valóban fontos tényező, ahogyan a pontos diagnózis is, vagyis mielőbb meg kell állapítani, hogy a betegben melyik a mai tudásunk szerint a legfontosabb génhiba, és erre melyik a most elérhető legjobban ható gyógyszer. Fejlesztettünk ezért egy orvosi eszközt, pontosabban egy gyógyszerkalkulátort, ami egy mesterséges intelligenciát alkalmazó orvosi szoftver. Ha ebbe betápláljuk a szekvenálás eredményeit, akkor felállít egy listát, és sorba rendezi a készítményeket aszerint, hogy melyik alkalmazását támasztja alá a legtöbb tudományos szakirodalom. Ez alapján aztán a szakértői csapat (amelyben a hagyományos onkoteam mellett ott van egy genetikus, egy molekuláris farmakológus és egy informatikus is) kiválaszthatja a legjobbnak vélt terápiás lehetőségeket, amit precíziós onkológiai eljárást alkalmazó partneronkológusok klinikailag interpretálnak, majd konkrét javaslatot tesznek a kezelésre.
Ez az egész döntéstámogatói folyamat egy komplett orvosi eljárás, aminek csak része a molekuláris vizsgálat, tehát akinek már van részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálata, annak is segítségére lehet. Óriási egyébként a fejlődés a célzott gyógyszerek tekintetében, tavaly 25 indikációban 15 új célzott gyógyszert törzskönyveztek, így már biztos, hogy ebben az évtizedben meg lesz a 100 ilyen készítmény. Ez tízszeres növekedés a korábbi évtizedekhez képest, ha ezt az ütemet tartjuk, úgy 1-2 évtizeden belül a betegek többségénél már lehetőség lesz célzott terápiás kezelést alkalmazni.
A cikk megjelenését az Oncompass Medicine támogatta.
