Fontos vizsgálatok vastagbélrák után

A vastagbélrák -műtét és a kemoterápia után "tumormentesnek vélt" betegek (az orvosok nem használják a gyógyult kifejezést) kontrollvizsgálatainak menetét a leletek, illetve a műtét eredménye határozza meg.

A vastag- és végbéldaganatok jelenleg is súlyos problémát jelentenek, mivel az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett. A daganat kialakulásáról és a kezelés lehetőségeiről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálat?

A vastagbélrák gyakori daganattípus. Azoknál, akik valaha ilyen betegségben szenvedtek, az átlagosnál is gyakrabban alakul ki. Előfordul, hogy az operált daganat kiújul a műtét helyén, illetve kialakulhatnak kései áttétek, melyek további kezelést igényelnek. Ezért szükséges a vastagbélrák miatt operált betegek tartós utánkövetése, gondozása, amely a kezelőorvos, a háziorvos és az onkológus közös feladata.

Az első két évben háromhavonta, utána pedig félévente kell a betegnek az orvosához mennie. A konzultáció során rákérdeznek az étvágyára, a testsúlyára, az esetleges fájdalmaira, és megtörténik a has, a műtéti hegek és a tüdő vizsgálata. Minden esetben történik laborvizsgálat is, figyelik a tumormarkerek (CEA, CA 19-9, CA-50) változását, a májfunkciós értékeket, és székletvér vizsgálatot is végeznek.

Képalkotó vizsgálatokra félévente kerül sor (a második év után évente): mellkasröntgen készül (esetleg CT vagy PET-CT), a has-kismedence területéről ultrahang, CT vagy MR (PET-CT). Kolonoszkópiát (tükrözést) évente egyszer végeznek.

Ha minden rendben van, az 5. évet követően már csak évente végeznek kontrollvizsgálatokat.

Nem tudni pontosan, miért - sok szakember civilizációs okokat feltételez a háttérben, a kevés mozgást, illetve a túlvegyszerezett környezetet okolja -, de az egész világon növekszik a vastagbélrákosok száma, és hazánkban is vezető halálok ez a betegség. A nők és férfiak aránya az érintettek között ugyanakkora, de a végbélrák valamivel gyakoribb férfiaknál. Emlő -, méh- és petefészekrák után viszont nő a vastagbélrák kockázata. A rendszeresen alkoholt fogyasztók, a dohányosok, az ülő életmódot folytatók nagyobb veszélyben vannak, esetükben még fontosabb a szűrés.

Fontos, hogy mivel a vastagbélrákra való hajlam örökletes, a beteg hozzátartozói is rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra 40 éves kor felett! 50 év alatti beteg első fokú hozzátartozói 10 évvel korábbi életkorban, mint a beteg életkora. A kolonoszkópia azért is ajánlott, mert ennek során a jóindulatú elváltozások (a vastagbélpolipok) eltávolíthatóak, így a daganat kialakulása megelőzhető. Mivel az eljárás sokszor kényelmetlen, fájdalmas, van olyan kórház, klinika, ahol kérhető altatásban is.