Az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. A belek egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is lehet javítani, és akár az is segíthet, ha az ember csökkenti a kalóriabevitelt időszakosan, vagy átmeneti böjtöléssel - olvasható az egyetem közleményében.
A böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A böjtölési időszakban a sejtek a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle. A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott. A böjt során bizonyos hormonok, például az éhezés során felszabaduló glükagon termelődése, és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, így elősegítheti a sejtmegújulást.
Manapság az egyik leggyakoribb az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában, késő délelőttől kora estig táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor valaki a hét öt napján a megszokott módon étkezik, két napon - lehetőség szerint nem két egymást követő napon - pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyaszt.
A közlemény idézi Leiszter Katalin gasztroenterológust, aki szerint az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe a 21. századi kutatások tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta. A szakemberek eddig ezekről a böjttípusokról azt tudták meg, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos betegek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet.
A böjtöt ennek ellenére nem javasolják várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, valamint számos alapbetegség, például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén. Ezekben az esetekben a böjt megkezdése előtt szükséges kezelőorvossal konzultálni. A böjti időszak alatt továbbá a fokozódó éhségérzet miatt az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, ezért érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra időzíteni.
A gasztroenterológus kiemeli, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztás, rostbevitel, valamint főként a tiszta víz fogyasztása javíthatja a bélnyálkahártya állapotát, a bél mikrobiom összetételét, valamint gyorsíthatja azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Ezek együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, továbbá a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez. Ez azért kiemelten fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
Március a vastagbélszűrés, a vastagbélprevenció hónapja. A daganatos betegségek bizonyos rizikófaktorai, például a genetikai tényezők, vagy a családi halmozódás, a jelenlegi kutatások szerint nem befolyásolhatók, ugyanakkor számos rizikótényező csökkentése érdekében mindenki sokat tehet a saját egészségéért. A túlsúly vagy az elhízás nemcsak a vastagbélrák, hanem számos más daganat kialakulásának kockázatát is növeli csakúgy, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és az egészségtelen ételek. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, valamint a csökkent folyadékbevitel is hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.
