A műtétet követő besugarazás mintegy felére csökkenti az emlőrák tízéves kiújulásának esélyét - állítják az Oxfordi Egyetem munkatársai.
A mintegy 10 ezer emlőrákos hölgyre kiterjedő klinikai elemzés amellett, hogy a kiújulás szempontjából is előnyösnek találta a kiegészítő radioterápiát, úgy találta, hogy a 15 év alatti halálozási arányt is hatodrésszel csökkenti.
Sarah Darby professzor és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy annál a típusú műtétnél, amikor az emlő csak egy része, nem pedig egésze kerül eltávolításra, valóban szükséges-e a sugárterápia. Megállapították, hogy a módszernek teljes mértékben helye van a kezelési protokollban, ráadásul más betegcsoportoknál is jelentkezett némi előny - igaz, csak enyhe mértékben.
A sugárterápia a műtéteket követően bennmaradt mikroszkopikus gócokat hivatott elpusztítani, ezáltal csökkentve annak esélyét, hogy a daganat visszatérjen, vagy a szervezetben tovább terjedjen. A sebészi beavatkozás két típusú lehet: a teljes emlőeltávolítást jelentő masztektómia, vagy az emlőmegtartó műtét. A jelenlegi ajánlások szerint emlőmegtartó műtét esetén a kezelést ki kell egészíteni besugarazással, míg masztektómia esetén csak akkor szokták az eljárást alkalmazni, amennyiben a nyirokcsomókban daganatáttétek vannak.
A szóban forgó elemzés 17 korábbi, emlőmegtartó műtéten átesett betegekre kiterjedő vizsgálat adatait elemezte, az átlagos utánkövetési periódus egy évtized volt. A sugárterápián részt nem vevő hölgyek esetén a kiújulási arány 35 százalék volt, míg a sugárterápiásoknál csupán 19 százalék. A betegség miatti halálozásnál 15 éves időszakot vettek alapul, és ez a sugárterápiásoknál 21 százalék volt, szemben az abban nem részesült 25 százalékkal.
