Lélekben lélegzünk

Mi fojtja belénk a levegőt? Mit nem akarunk befogadni, odaadni, mivel nem akarunk kapcsolatba lépni? Ehhez hasonló kérdéseket kell feltennünk magunknak, ha úgy tűnik, légzőszervi betegségünk lelki problémáink testi szinten történő megnyilvánulása.

A légzés egy életen át folyamatosan ismétlődő folyamat, melyet több szerv és izom együttműködése hoz létre. A légzés ritmikus történés, s ritmus minden élet alapja.

Dr. Rüdiger Dahlke, az ismert német orvos, természetgyógyász, pszichoterapeuta szerint minden betegség valamilyen lelki konfliktus testi megjelenési formája.

Mit jelent a betegség? Miről árulkodik a tünet? A pszichoszomatika - a testi tünetek és a mögöttük álló lelki folyamatok összefüggéseivel foglalkozó tudomány - ezekre a kérdésekre keresi a választ, mert a cél nem csupán a betegség meggyógyítása, hanem a betegség szimbolikájának megoldása. Dahlke szerint a légzés a felvétel és a leadás, az elfogadás és az adás polaritását öleli magába - ez a légzés lényegi szimbolikája, melyet Goethe így fogalmaz:

"A lélegzés kegye kettős: a friss lég
tüdőnkbe jut, s kileheljük ismét.
Amaz nyomaszt, frissít emez:
az élet ily csudamód vegyes."

Lélegzik, s lelkébe befogad

"Az ókori nyelvek ugyanazt a szót használják a légzés, a lélek és a szellem kifejezésére. Latinul lélegezni spirare, a szellem pedig spiritus, a szótő a német Inspiration (a magyarban is használatos inspiráció) szóban is megtalálható, ami szó szerint nem más, mint belehel, azaz szorosan összekapcsolódik a belégzéssel, a befogadással. A görög nyelvben a psziché mind leheletet, mind lelket jelent."

"A légzés az a köldökzsinór, amelyen át az élet folyik belénk. A légzés gondoskodik arról, hogy az élettel való kapcsolatunk fennmaradjon. Ebben áll jelentősége is: megóv bennünket attól, hogy teljesen bezárkózzunk, hogy teljesen elszigeteljük magunkat. Bármilyen szívesen gubózunk is bele újra meg újra saját magunkba - a lélegzés mégis arra kényszerít bennünket, hogy a külvilággal való kapcsolatunkat is megőrizzük. A légzés szakadatlanul mindennel és mindenkivel összeköt bennünket. Még ha olyannyira lehatárolná is magát az ember, ott a levegő, amely mindennel összeköti. A belélegzett levegő mindnyájunkat összefog, ha akarjuk, ha nem."

A légzés a lélek tükre

A lélek és a lélegzés szó nem véletlenül hasonlít tehát egymásra. Ezért azok a légzőszervi megbetegedések, amelyek korlátozzák a lélegzés folyamatát, valójában a lélek működésének akadályait szimbolizálják.

A lélegzés a lélek, az érzelmek pulzálását is jelképezi, így a légzőszervi megbetegedések mögött gyakran sejthetünk érzelmi problémákat is. A légzés önkifejezésünk eszköze, mely visszatükrözi érzelmi folyamatainkat. Gyakran alig veszünk levegőt, nem tudunk, merünk egy nagyot sóhajtani. Gyakori, hogy fojtogató légkör vesz minket körül, ér minket lélegzetelállító élmény. Ha probléma nehezedik ránk, ami megoldódik, szabadon fellélegzünk. Ha örülünk, fokozódik légzésünk intenzitása, ha szorongunk, mellkasunkban nyomasztó érzés keletkezik, légzésünk szaporává, szabálytalanná válik.

A légzés megváltozása szinte minden erőteljes lelki reakció kísérő jelensége, legyen az negatív vagy pozitív irányú, sőt sok testi betegség egyúttal a légzés megváltozásával is jár, légzőszervi tüneteket is okoz.

Több olyan légzőszervekre lokalizálódó betegség van, melyek lelki háttere nem egyértelmű ugyan, de számos összefüggés sejthető. Ezek a betegségek például az asthma bronchiale, a hiperventillációs szindróma, a felső-légúti megbetegedések, vagy a köhögés.

Asthma bronchiale

Tüdőasztmának azt a rohamszerűen fellépő légszomjat nevezzük, amely jellegzetes, fütyülő kilégzéssel párosul. Hörgők és hörgőcskék összeszűküléséről van szó, amit a sima izomzat görcse, a légutak ingerlékenysége, a nyálkahártya duzzanata okozhat.

A betegség okban a mai feltételezés szerint több tényező is szerepet játszik:genetikus, allergiás, immunológiai, gyulladásos, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt, egyénileg változó mértékben. A pszichológiai okokat feltételező modellek hangsúlyozzák az okok sokféleségét, mely szerint a betegség alakulásában fontos tényezők például: az öröklődés, a szülési traumák, a gyermekkori organikus megbetegedések, a legkorábbi gyermekkori emlékek, az esetleges traumák, a család érzelmi légköre, a későbbi fizikális traumák stb. Egyes nézetek szerint az asztmások alapproblémája gyakran a megoldatlan anyai kötődés (egy visszautasító vagy éppen túlzottan gondoskodó anya miatt), az oltalom utáni vágy.

Feltételezhető egy összefüggés a légzésfunkció zavara és a beteg adási és elfogadási képessége között.

A betegség alakulásában a biológiai tényezők mellett a tanulási mechanizmusok is szerepet játszanak. Vizsgálatok bizonyították, hogy az asztmás roham tanult válaszként jelenik meg sok esetben. Példa erre az az eset, amikor egy páciensnél a rózsa által kiváltott asztmás rohamot papírrózsával is elő lehetett idézni. Létezik egy feltevés, miszerint a gyermekkorban kialakuló rohamok által kikényszerített fokozott szülői törődés megerősítő tényezőként hathat a betegség alakulásában. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az asztmás gyerekek családja általában merev, gátolt, túlvédő, konfliktuskezelési problémáik vannak. A család jelentősége tehát nem elhanyagolható.

Az asztmás betegek személyiségét önértékelési zavarok, depressziós tünetek, szorongás, interperszonális konfliktusok nagyobb mértékben jellemzik. Túl érzékeny embereknek írják le őket, akikben erős a szeretet és a törődés utáni vágy, de ezt közömbös, sokszor agresszív magatartás mögé rejtik.

Fuldoklásig kapni, kapni... Nézzük, milyen további problémakörök merülhetnek fel az asztmás ember esetében!

Az asztmás személy túl sokat akar kapni. Tüdejét teleszívja - s a túlzottan felfújt tüdő a kilégzésnél görcsbe rándul. Látható itt az egyensúly zavara: az adásnak és a kapásnak nagyjából meg kell egyeznie ahhoz, hogy ritmust alkothassanak. A légzés folyamatát itt éppen az töri meg, hogy az érintett személy túlságosan is kapni akar, s túlzásba esik. Az asztmás személy mindent meg akar tartani, s ezzel mérgezi magát, ugyanis a felhasznált anyagot nem tudja kibocsátani. Kapni anélkül, hogy adnánk, szó szerint fuldokláshoz vezet.

Görögül az asztmát szűkkeblűségnek hívják, a szűket latinul angustusnak mondjuk, amely a német Angst (szorongás) szóval rokon. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy valaminek a szűk volta és a szorongás elválaszthatatlanul összetartoznak. Így az asztmás összeszűkülés szintén szorosan összefügg a szorongással, azzal, hogy az élet bizonyos tényeit nem merjük közel engedni magunkhoz.

Hiperventillációs szindróma

A hiperventillációs szindrómát a légzés felgyorsulása és elmélyülése jellemzi, amit a beteg gyakran nem is érzékel. Légszomjérzéssel, mellkasi szorítással, mély légzési kényszerrel, szapora szívdobogással kapcsolódik össze. A hiperventillációs szindróma cirkuláris, önmagát erősítő folyamatként játszódik le, mely szerint nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz, hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Így egy "ördögi kör" keletkezik, melyben tovább fokozódnak és erősödnek a tünetek. Ezeket a betegeket hipochondriás és fóbiás vonások, szorongó-depresszív alkat jellemzi. Általában kötelességtudó, alkalmazkodó emberek, akik saját igényeiket, önkifejezésüket visszatartják. Rohamkiváltó "konfliktusaikra" az jellemző, hogy féltik függőségi kapcsolatukat, mert az biztonságot nyújtó.

Megfázás és influenzás bántalmak Tekintsük át a megfázás tüneteit, mint pszichoszomatikus iránytűket, hiszen e betegség többnyire a légzőszerveket érinti.

Mind az influenza, mind a megfázás akut gyulladásos folyamat, amely konfliktusfeldolgozást fejez ki. A nátha mindig krízishelyzetekben lép fel, amikor is elegünk van valamiből. A "krízisszituáción" azokat a gyakori, a lélek számára fontos mindennapi helyzeteket értjük, amelyek túlterheltség-érzést keltenek bennünk, s amikor legitim okot keresünk arra, hogy kissé visszahúzódhassunk, a helyzet ugyanis túl sokat követel tőlünk. Mivel pillanatnyilag nem vagyunk hajlandók bevallani magunknak menekülésvágyunkat, testünk éli ki azt, hogy egy időre elegünk van. Célunkat azonban ezen a (tudattalan) úton is elértük Megfázásunk lehetővé teszi számunkra, hogy a megterhelő helyzetből egy időre kivonjuk magunkat, s inkább saját magunk felé forduljunk. Érzékenységünket tehát a test szintjén teljességgel kiélhetjük.

Fáj a fejünk, könnyezik a szemünk, mindenünk sebes, érzékeny. Eldugul az orrunk, s ez minden kommunikációt lehetetlenné tesz. Azzal a fenyegetéssel tartunk távol magunktól mindenkit, hogy "ne gyere közel, meg vagyok fázva!". Kaparós torkunk a beszédet, mint kommunikációs eszközt a minimumra csökkenti, vitákra, szembesülésekre, semmi esetre sem vagyunk alkalmasak. Mandulánk, amely testünk egyik legfontosabb védőszerve, szintén teljes gőzzel dolgozik. Úgy megduzzad, hogy már nem vagyunk képesek mindent lenyelni.

Azáltal, hogy végtagjaink fájnak, hogy néha vállunk is fáj, szinte érezhetővé válik a probléma súlya, amely vállunkat nyomja, s amelyet nem akarunk cipelni.

Minden megfázás mozgásba hoz valamit, egy egészséges tisztulási folyamatot, mely során a betegség mérgező anyagokat - problémákat - mos ki a testből.

Felső légúti hurut

A felső légutak hurutja igen ismert és gyakori kórkép. Ritkán jut eszünkbe a pszichés eredetét kutatása. A garatgyűrűt a szervezet és a külvilág közötti barikádként írja le az irodalom, ami a konfliktusokra olykor válaszolni is képes. Angina jelentkezhet a kudarctól való félelemben, depressziós, elhagyatott állapotokban, odafordulás, törődés provokálására.

Köhögés

A köhögés védekezési reflex, arra szolgál, hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől, azok izgató hatásától. A krónikus, gyakori köhögést azonban fenntarthatják olyan érzések "megmutatására", mint a harag és düh, melyeknek szavakban való kifejezésére a beteg nem képes. A köhögés ekkor a belső feszültség oldását jelenti.

Kattintson ide, és tudja meg, mi a különbség az aszt­ma és a CO­PD között!

Forrás: Dahlke, R. - Dethlefsen (2000): Út a teljességhez. A betegség jelentése és jelentősége. Magyar Könyvklub.
Litavszky Zsuzsanna - Lehóczky Pál (2003): Légzőszervi betegségek pszichoszomatikus megközelítése. SOTE, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra