Fibróma kezelése: eltávolítsuk vagy sem?

A fibróma olyan, kötőszöveti sejtekből álló jóindulatú szöveti burjánzás, mely a test bármelyik részén megjelenhet. A legtöbb esetben azonban nem okoz semmilyen problémát, legfeljebb esztétikailag lehet zavaró. Hogyan kezelhetjük? Szükséges-e egyáltalán orvoshoz fordulni a fibrómákkal?

Mi az a fibróma?

A fibróma a testen megjelenő, kötőszövetből kialakuló, jóindulatú sejtburjánzás. Több altípusa létezik: a fibróma lehet kemény vagy lágy, kialakulhat a csontokon, a belső szerveken, de leggyakrabban a bőrön találkozhatunk vele. A kezelésük elsősorban attól függ, hogy milyen területen találhatóak, illetve, hogy okoznak-e bármilyen problémát.
A bőrelváltozások típusai
A bőrön jelentkező elváltozások többségét szemölcsként vagy anyajegyként könyveljük el magunkban, mindazonáltal ennél jóval szélesebb a paletta. Lássuk, mi minden jelenhet meg rajtunk!

A fibróma kötőszöveti sejtekből álló jóindulatú burjánzás, fibróma daganat bőrgyógyászat fibróma eltávolítása
A fibróma kötőszöveti sejtekből álló jóindulatú burjánzás

A fibrómák mindkét nemnél kialakulhatnak, bár a bőrön kialakuló kinövések inkább a nőket érintik. A leggyakrabban a középkorúak, idősebbek az érintettek, és nagyobb valószínűséggel jelennek meg a bőrön fibrómák a túlsúlyos embereknél. Van, aki hajlamosabb rá, mint mások, nekik akár száznál több ilyen apró kinövés is lehet a testén.

A bőrön található fibróma, "vadhús" általában ott alakul ki, ahol a bőr meggyűrődik, összeráncolódik, elsősorban a hajlatokban, a szemhéjon, a nyaknál, a hónaljban, a lágyékban, vagy a mellek alatt. Mivel a legtöbbször nem okoznak fájdalmat vagy problémát, az eltávolításukkal sem kell törődni. Azonban az elhelyezkedésük miatt könnyen irritálódhatnak, például akkor, ha ékszerhez vagy valamilyen ruhadarabhoz dörzsölődnek, esetleg könnyen beleakadnak valamibe.

Eltávolítsuk a fibrómát?

Természetesen emellett nagy szerepe lehet az eltávolíttatásukban annak, hogy esztétikai problémát okozhatnak, különösen akkor, ha jól látható helyen vannak, vagy csoportokban jelentkeznek. A fibróma eltávolítása nem jár együtt azzal a veszéllyel, hogy újabbak nőnek helyette.

A szakemberek szerint az arra hajlamosaknál szinte folyamatosan nőhetnek újabb és újabb fibrómák a bőrön, ez nincs összefüggésben azzal, hogy valaki eltávolíttatta-e ezeket vagy sem. Mivel a fibróma jóindulatú, minimális az esélye annak, hogy elrákosodjon, ezért önmagában az ettől való félelem sem indokolja az eltávolítását.

A fibróma eltávolítását általában bőrgyógyász végzi, és erre különböző módszerek állnak a rendelkezésére. Hogy melyiket választja ezek közül, függ például a fibróma méretétől, attól, hogy mennyire áll ki a bőrből, pontosan hol található a testen, vagy fennáll-e valamilyen érzékenység. A leggyakoribb módszerek között találhatjuk a fagyasztást (például folyékony nitrogén segítségével), a ki-, illetve leégetést, az ollóval vagy szikével történő ki-, illetve levágást és lézerrel történő eltávolítást. A beavatkozás sokszor nem igényel érzéstelenítést sem, a nagyobb fibrómák műtétjénél azonban helyi érzéstelenítést alkalmazhatnak. A művelet legtöbbször nem igényel néhány percnél többet, és nincs szükség kórházi tartózkodásra sem.

Sem krémek, sem ecsetelők nem használnak

A beavatkozások általában csak kisebb mértékű fájdalommal, kellemetlenséggel járnak együtt előfordulhat némi vérzés, míg az égetéses vagy fagyasztásos módszernél a környező bőr is elszíneződhet. Az utóbbi módszerek hátránya, hogy nem mindig nyújtanak teljes megoldást, időnként az eljárást meg kell ismételni.

A műtéti eljáráson kívül a fibrómák eltávolítására jelenleg nincs egyéb módszer, sem krémek, sem pedig különböző ecsetelők (például szemölcs elleni készítmények vagy teafaolaj) nem alkalmasak arra, hogy a fibrómákat "leszárítsák". Természetesen, a belső szerveken található, ritkább, de időnként veszélyesebb fibrómák eltávolításának szükségességét a szakorvos állapítja meg és mérlegeli.

Ezek ugyanis jóval több problémát okozhatnak, szélsőséges esetben megnehezíthetik a mozgást vagy éppen fájdalommal járhatnak (más esetben viszont semmilyen kellemetlenség vagy tünet nem társul hozzájuk, és a létezésüket is csak véletlenül veszik észre egy-egy rutinvizsgálat során). A belső szerveken található fibrómák eltávolítása szinte minden esetben altatásos műtét során történik.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Helyenként szitálás, a fagyos nyugati tájakon ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A csúcshőmérséklet általában -1 és +7 fok között alakul. Késő este -1 és +4 fok közé hűl le a levegő. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!