Egy szombathelyi városrészben a még évekkel ezelőtti útépítéshez leterített kőzúzalékról a napokban derült ki, hogy komoly egészségügyi kockázata van. A vizsgálatok szerint jelentős mennyiségben tartalmaz ugyanis azbesztet, amely por formájában a levegőbe kerülve belélegezhető, és bizonyítottan rákkeltő. A mérések egyes helyeken a határérték többszörösét mutatták ki, ezért a hatóság és a városvezetés rendkívüli intézkedéseket vezetett be – számolt be az Olad Plató több mint ezer lakosát érintő veszélyhelyzetről az Index.
Az eredmények azért is különösen aggasztóak, mert több mint 12 kilométernyi útszakasz, ezen belül is 21 utcányi terület lehet szennyezett, és a környéken több mint ezer ember él, köztük sok kisgyermekes család. A helyieknek azt javasolják, hogy szeles időben ne szellőztessenek, és a gyerekeket se engedjék a szabadban játszani. A lakosság védelme érdekében az utakat rendszeresen nedvesítik a porképződés mérséklésére, és védőmaszkokat is biztosítanak az érintettek számára.
Ezen felül sebességkorlátozást is elrendeltek, az autók itt legfeljebb 10 km/órás sebességgel haladhatnak át, erre pedig egy tábla is felhívja a figyelmet a helyszínen: „A sebességkorlátozás oka a levegőben mért azbesztrostszint által okozott egészségkockázat csökkentése! Kérjük, hogy a területen élők egészségének védelme érdekében fokozottan ügyeljen a sebességkorlátozás betartására.”
Azbeszt: így okoz súlyos egészségkárosodást
Az azbeszt mikroszkopikus, hegyes kristály, amelynek tűszerű rostjai belélegezve mélyen a tüdőbe jutnak, itt pedig a szövetekbe fúródva tartós gyulladást és hegesedést okoznak. Ez idővel krónikus azbesztózishoz vezethet, amely jelentősen megnehezíti a légzést – osztja meg kérdésünkre dr. Nagy Marcell. A foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakorvos hozzáteszi: a hosszan tartó kitettség ráadásul növeli a tüdőrák, illetve a mellhártya rosszindulatú daganatának kockázatát, nem véletlen tehát, hogy az Európai Unióban már évtizedekkel ezelőtt betiltották az azbeszt használatát, és ma már korszerűbb alternatívákkal helyettesítik. Fontos tudni, hogy az azbeszt okozta megbetegedések kialakulásához általában tartós, jelentősebb kitettség szükséges, a szakértő ennek ellenére a helyieket óvatosságra inti: hosszabb, száraz időszakokban – mint a mostani, amikor már hetek óta nem esett – könnyebben felkavarodik a por, ezért ha az szemmel is látható, érdemes maszkot viselni az utcán.
Mivel az érintett építési anyag már hosszabb ideje a helyszínen lehet, a környéken élők akár évek óta ki lehetnek téve a kockázatnak anélkül, hogy tudtak volna róla. A megelőzést azonban sosem késő elkezdeni:
ahogy a dohányzásról is bármikor érdemes leszokni, úgy az azbeszt esetében is fontos minden lehetséges módon csökkenteni a kitettséget. Nem lehet tudni, melyik belélegzett rost indít el később kóros folyamatokat a szervezetben.
Mi lehet a megoldás?
A szombathelyi polgármester, dr. Nemény András szerint a vörösiszap-katasztrófához hasonló központi vészhelyzeti kezelést indokolna az azbesztszennyezés. A helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az érintett osztrák bányákból nem csak Olad Platóra, hanem más dunántúli helyszínekre is eljuthatott a szennyezett anyagból.
Jó hír, hogy az azbeszt alapvetően csak akkor jelent kockázatot, ha a levegőbe kerül, vagyis amikor por formájában belélegezhetővé válik. Ha a föld alatt, érintetlenül marad, önmagában nem veszélyes, ezért is merült fel az érintett útszakaszok lefedése vagy leaszfaltozása. A jelenlegi megoldási javaslat szerint a szennyezett útfelületet tehát nem szállítanák el, hanem ideiglenesen lezárnák, szegélyezéssel megakadályoznák a kiporzást, majd speciális talajstabilizálási technológiával alapoznák, és erre kerülne az aszfaltréteg, amely fizikailag lefedi az azbeszttartalmú zúzalékot.
Ez azonban nehezen kivitelezhető, az aszfaltozás pedig csak ideiglenes megoldást jelentene – véli dr. Nagy Marcell. Ha ugyanis a veszélyes anyag a helyén marad, minden későbbi útfelújítás vagy javítás során szigorú mentesítési és munkavédelmi szabályokat kellene betartani, ami jelentősen megnehezíti és megdrágítja a munkálatokat. Hosszabb távon biztonságosabb megoldás lehet tehát az anyag elszállítása és veszélyes hulladékként történő kezelése, így elkerülhető, hogy a jövőben újra és újra kockázatot jelentsen.
