A szív a szerelem világszerte elterjedt szimbóluma, a művészetben az ókor óta használják az érzelmek jelölésére. Nem véletlenül: szimbolikus jelentése szerint a szív a lélek otthona, az életenergia forrása, az ember, létezésünk központja.
A szív valóban az élet motorja, addig van élet, amíg szívünk dobog, ráadásul létfontosságú, páratlan szerv. Ha hirtelen külső hatás ér minket, szívünk heves dobogással válaszol.
Így épül fel a szív
A szív a mellüreg középső részén, a két tüdő között helyezkedik el. Körülbelül férfiököl nagyságú izmos szerv, közel fél kilogramm súlyú. Tengelye alul balra dől. Két rétegben savós hártya veszi körül. A vékonyabb belső hártya a szív falához tartozik, a tágabb külső zsákszerűen veszi körül a szívet. E két hártya között vékony rétegben folyadék található, amely a szív mozgása közben csökkenti a felületek súrlódását, másként a szív erőteljes pulzáló mozgása túlzott dörzsölésnek tenné ki az érintkező felületeket. A szív négy üregből, két pitvarból és két kamrából áll.
A bal kamra fala jóval vastagabb, mint a többi üregé, hiszen ennek az üregnek a test teljes ellenállását kell legyőznie, hogy a vért a szervezet felé kipumpálja. A két pitvart kötőszövetes, a két kamrát izmos sövény választja el egymástól.
Az elhasznált vér a test felől a jobb pitvarba, majd jobb kamrába kerül, innen a tüdőverőérbe préselődik tovább. A tüdőben megtörténik a vér gázcseréje, és az oxigéndús vér a négy tüdővisszéren keresztül a szív bal pitvarába kerül. Innen a bal kamrába, majd az onnan nyíló aortába ömlik tovább a vér, mely immár készen áll a sejtek friss oxigénnel való ellátására.
Az egyirányú véráramlást a billentyűrendszer szabályozza. A pitvarok és a kamrák között baloldalt kéthegyű, jobboldalt háromhegyű vitorlás billentyűk működnek szelepszerűen. Ezek a vért csak a pitvarból a kamra felé eresztik át, fordítva nem. Az aorta és a tüdőartéria kezdetén zsebes vagy félhold alakú billentyűk vannak, melyek pedig csak a kamrából a nagyartériák felé engedik áramlani a vért, visszafelé nem.
Sokáig hozzá se mertek érni
Évszázadokig tartotta magát az, a szívműtétek elvégzését megakadályozó hiedelem, hogy a működő szív megáll, ha bármi hozzáér, emiatt sokáig a mellkast sem merték felnyitni. Végül egy bátor orvosnak, dr. Daniel Hale Williamsnek köszönhetjük, hogy ez az elmélet megdőlt, így szabaddá vált az út a szívműtétek előtt. Az orvos egy szíven szúrt kertészlegény életét mentette meg azzal, hogy hozzá mert érni a szívéhez.
