A stressz alacsonyabb szintjét lehet kimutatni.
A kutatók Mika Kivimaki vezetésével közel 200 ezer szívbetegség kórelőzménnyel nem rendelkező dolgozó munkavégzéssel összefüggő megterhelését vizsgálták Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában 1985 és 2006 között. A résztvevőket kérdőív segítségével kérdezték ki a munkahelyi követelményekről, a munkateherről, a rájuk nehezedő időkényszerről, továbbá a döntési szabadságról.
Az eredmények alapján Kivimaki azt állítja, amennyiben a stressz és a koszorúér-betegséggel kapcsolatos események ok-okozati összefüggésben állnak, a munkahelyi terhelés ezen események jelentős hányadáért felelős. A munkahelyi stressz csökkentésével tehát a betegség gyakoriságát is csökkenteni lehet.
Dr. Kenneth Ong, a New York-i Brooklyn Kórház Központ kardiológusa azonban nem látja bizonyítottnak, hogy a szorongással teli munkanap növelné a szív-érrendszeri kockázatot. A szakértő szerint bár a legújabb elemzés alaposnak tűnik, továbbra is maradtak megválaszolatlan kérdések, például hogy a stressz-behatás időtartama, a foglalkozás típusa, vagy a munkahelyen töltött idő is tényezőnek számít-e. Ong a londoni kutatókkal ellentétben azt állítja, hogy a munkahelyi stressz a szívbetegségre gyakorolt hatása eltörpül a hagyományos kockázati tényezők, vagyis a dohányzás, az elhízás és a mozgáshiány mellett.
