Mutatjuk, mikor okozhat nagy bajt egy vérrög

A fellépő panaszok, illetve a kezelési mód szempontjából sem mindegy, hol alakul ki vérrög a testben.

A trombózis szó hallatán leggyakrabban a mélyvénás trombózis jut eszünkbe, ám – csaknem ugyanolyan gyakorisággal – az artériákban is keletkezhetnek vérrögök (szívinfarktus, stroke). Érdemes tudni, hogy a két helyen fellépő thrombus-ok keletkezése más folyamatok eredménye, így más terápiát, esetleg prevenciót kívánnak. A témával kapcsolatban prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája árult el fontos részleteket.

Eltérő folyamatok a háttérben

A vénás és az artériás trombózisok lényege, hogy vérrög képződik az adott érben, mely kisebb-nagyobb mértékben elzárja a véráramlás útját. Ha egy mélyen fekvő vénában keletkezik, akkor mélyvénás trombózisról beszélünk, ha pedig artériában, akkor főleg stroke, szívinfarktus, esetleg PAD (végtag artériájának trombózisa) lép fel. Bár a mindkettőben vérrögök keletkeznek, hogy pontosan miért és milyen folyamatok által, az a két esetben különböző.

Amennyiben az artériában alakul ki thrombus, azért általában a vérlemezkék összecsapódása a felelős. Ennek oka, hogy az adott ér belső része károsodik, például érelmeszesedés vagy magas vérnyomás miatt. Ilyenkor az úgynevezett endothelben lipidek rakódnak le, és plakk képződik, ami szűkíti az eret, megnő az áramlási sebesség. Ha ennek a plakknak az érhez tapadó része leválik, nemcsak akut elzáródást okoz, de a legnagyobb ingere annak, hogy a vérlemezkék aktiválódjanak és dugót képezzenek.

trombózis
A terápiát is befolyásolhatja, hogy a vérrög hol alakult ki. Fotó: Getty Images

Ha ugyanis az ér keresztmetszete csökken, a vér áramlási sebessége megnő, így kis sérülések keletkeznek. Ezek a károsodások bár egészen aprók, ám elég ahhoz, hogy odaáramoljanak a vérlemezkék és összecsapódjanak. Egy életveszélyes vérrög akár 10 másodperc alatt is kialakulhat.

Vénás trombózis esetén a véralvadási kaszkádban történik hiba – ez az a folyamat, amikor a véralvadásban szereplő anyagok vízesésszerűen aktiválják egymást, melynek a végén az oldható fibrinogénből oldhatatlan fibrinháló keletkezik és egy másik fajta dugó képződik a sérülés helyén. Mélyvénás trombózis fellépését több állapot is elősegítheti: trombofília, immobilitás, különböző betegségek (például pitvarfibrilláció, lupus, daganatok), hormonterápia, fogamzásgátlók, valamint a stasisnak nevezett immobilitás (pl. gipszelés) is.

Súlyos tévhitek élnek a betegségről

Mivel más folyamatok vezetnek a két esetben a vérrögökhöz, más a kezelés, a megelőzés is. Akut kezelésben nagy szerepe van a vérrögök oldásának, műtéti eltávolításának. Artériás trombózis esetén a hosszútávú terápia célja, hogy csökkentsék a vérlemezkék összecsapódását, így a kezelés fő mozzanata az összecsapódást gátló gyógyszerek alkalmazása (aszpirin, clopidogrel, ticlopidin).

Érdemes tudni, hogy létezik aspirin/clopidogrel rezisztancia is- ilyen esetekben a terápia hatástalan/kevésbé hatásos. A rezisztencia kimutatására ma már több laboratóriumi módszer áll rendelkezésre. Sajnos előfordulhat az úgynevezett klinikai non-responsio, amikor nem mutatható ki rezisztencia, ennek ellenére mégis kialakulnak vérrögök – mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ilyenkor gyógyszer-váltásra van szükség.

Mélyvénás trombózis esetén az életveszély elhárítása után a kezelésében véralvadásgátlókat alkalmaznak, melyekben több típusa is ismert, hatásmechanizmustól függően (heparinok, kumarin származékok, NOAC szerek). Hogy pontosan mit és mennyi ideig kell alkalmaznia a betegnek, az változó, hiszen több minden befolyásolja (trombózis előzmény, saját/családi anamnézis, egyéb betegségek, életkor, újabb trombózis esélye stb). Fontos tudni, hogy (bár sokan úgy hiszik), de például az aszpirin egyáltalán nem hatásos mélyvénás trombózis ellen (az artériás trombózis ellen nyújthat bizonyos fokú védelmet), hiszen más folyamatokra hat, így szedése ilyen esetekben felesleges lehet, ráadásul számtalan mellékhatással járhat ennek a gyógyszernek a felelőtlen használata.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +9 °C
Minimum: +0, +5 °C

Kezdetben erősen felhős, borult lesz az ég, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordul, reggel átmenetileg ónos eső is lehet, majd délután nyugat felől csökken a felhőzet, és egyre többfelé kisüt a nap. Élénk lesz az északnyugatira forduló szél, a legmagasabb hőmérséklet 4, 9 fok között alakul. Kedden hidegfronti hatás érvényesül, a távozó front mögött egész nap felléphetnek tünetek. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, illetve ingadozhat a vérnyomás is. A napsütés hatására viszont javulhat a hangulat és kissé a közérzet is. Gyengül az immunrendszer. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: