A gigantizmust az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződő növekedési hormonok (GH) túltermelődése okozza. Ez a hormon hatását főleg a májban termelődő IGF-1 nevű fehérjén keresztül fejti ki, amely a csontokra hat, de nem csak azokra, hanem az izmokra és a belső szervekre is, mindenre, ami a szervezetben van. Lényegében ez okozza a túlzottan magas növést.
Maga a növekedési hormon több ok miatt is túltermelődhet, az agyalapi mirigy például adenóma (jóindulatú daganat) és daganatos megbetegedés miatt is túl sokat állíthat elő belőle. Olyan daganatok is vannak, amelyek a növekedési hormonhoz hasonló anyagot termelnek. Nem a növekedési hormonhoz kapcsolódóan, de állhat a túlzottan magas növés hátterében olyan kromoszómarendellenesség is, mint például Marfan szindróma vagy Klinefelter-szindróma is.
A gigantizmus előfordulásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a problémát sokszor nem is azonosítják hormonális betegségként.
Az érintett gyerekek mindig nagyon gyorsan és nagyon sokat nőnek, miközben csontjaik és szöveteik fájnak. Ez a panasz különösen a térdnél és a gerinc vonalán lehet érezhető. A betegek nagy méretik miatt görbén is tarthatják magukat, ami miatt gerincferdülés alakulhat ki.
Jellemző a fokozott izzadás , és az emiatt kialakuló izzadtságszag is. Deformálódhat a mellkas, ami hordó alakú lehet, és szétállhatnak a fogak is, rések lehetnek közöttük. A bőrön gyakoriak a lilás foltok, fájhat a fej, homályos lehet a látás. Súlyosabb esetben szívproblémák, magas vérnyomás és cukorbetegség is kialakulhat.
Ha többet szeretne megtudni erről a betegségről, kattintson a Betegségek A-Z gigantizmus szócikkére.
