Bélrendszerünk több milliárd mikroorganizmusnak, köztük baktériumoknak, vírusoknak és gombáknak ad otthont: ezek együttesen alkotják a mikrobiomot , melynek összetétele egyénenként eltérő és változó. Mikrobiomunk egészségét számos tényező befolyásolja, köztük az életmódunk, étkezési szokásaink, aktuális egészségi állapotunk, meglévő betegségeink, és bizonyos környezeti hatások, beleértve a lakóhelyünket, sőt, még a háziállatainkat is.
Az egészséges mikrobiom nem csak a zavartalan bélműködés záloga: elősegíti immunrendszerünk hatékony működését, hozzájárul sebeink gyors gyógyulásához, a betegségeket kiváltó kórokozók elpusztításához és megkönnyíti bizonyos gyógyszerek hatékonyabb felszívódását – árnyalta a képet a CNN oldalának nyilatkozva Sheena Cruickshank immunológus, a Manchesteri Egyetem professzora.
Cruickshank szerint a jól működő, vagyis a változatos mikrobiom többek között az allergia, az asztma és bizonyos autoimmun betegségek megelőzésében, illetve enyhítésében is segíthet. Mint mondta, sok betegség kialakulása hozható összefüggésbe a változatosság hiányával. Cruickshank azt is megosztotta a CNN-nel, mit tehetünk azért, hogy mikrobiomunk egészséges legyen.
Jó hír a kutyásoknak
Kutyát nem azért tart valaki, mert egészséges mikrobiomra vágyik. Ám ha valaki kutyával él együtt, annak vitathatatlan egészségügyi előnyei is vannak: bizonyítottan csökkenti például az asztma és az allergia kialakulásának esélyét – ismertette Cruickshank. Emellett több kutatás eredményei is alátámasztják, hogy a kutyával való együttélés során bekövetkező egészséges mikrobiomcsere erősíti az immunrendszert.
Ahogy arról korábban írtunk, tanulmányok igazolják, hogy az ember és a kutya mikrobioma nagyon hasonló. Ez arra vezethető vissza, hogy az évezredes együttélés során a táplálék jelentős részét ugyanazok az elejtett vadak képezték.
Kerüljük az egyhangú étrendet
Szakértők szerint a változatos és kiegyensúlyozott étrend – a magas rosttartalmú, vitaminban és tápanyagban gazdag zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása – kiemelkedően fontos a bélrendszerünk egészségének szempontjából. Éppen ezért nem javasolják sem az egyoldalú táplálkozást, sem az ezen alapuló diéták hosszú ideig történő követését. Mivel az élelmi rostokat a gyomor nem képes megemészteni, egyszerűen áthaladnak a bélrendszeren. Közben viszont segítik más tápanyagok felszívódását , a bélben lévő víz és az emésztéskor felszabaduló bélgáz egy részének megkötését, hozzájárulva a zavartalan bélműködéshez.
A bélrendszer egészségének megőrzésével kapcsolatban rendszeresen felmerül a probiotikumok szerepe, amelyeket jellemzően egy-egy antibiotikum-kúrát követően, vagy valamilyen hányással, esetleg hasmenéssel járó megbetegedés után javasolnak az orvosok. Sheena Cruickshank szerint viszont nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek valóban annyira jótékonyan hatnának a bélflórára, mint amekkora jelentőséget tulajdonítanak nekik.
Csökkentsük a minket érő stresszt
Tudományosan igazolt tény, hogy a krónikus, vagyis huzamosabb ideig fennálló stressz károsan hat a testi-lelki egészségre, és számos súlyos betegség kialakulásában játszhat szerepet a különféle mentális problémáktól kezdve a szív-és érrendszeri megbetegedéseken át az endokrin rendszert vagy az idegrendszert érintő problémákig.
Egyebek mellett a bélrendszer működését – a táplálék felszívódását, az emésztés menetét és sebességét, valamint a bélflóra egyensúlyát – is hátrányosan befolyásolhatja: okozhat hasmenést vagy székrekedést, puffadást, fokozott bélgázképződést és egyéb hasi panaszokat. Éppen ezért szakértők szerint az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a pihenés fenntartása mellett a stresszt érdemes száműzni életünkből, vagy legalábbis minimális szintre visszaszorítani.
