Veséről, nemcsak világnapon
Világszerte március második csütörtökén tartják a Vese Világnapját, ehhez a Nemzetközi Nephrológiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Szövetsége (IFKF) javaslatára a magyar szakemberek is csatlakoztak. Ez a nap alkalmat nyújt arra, hogy felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket ez a létfontosságú, ám kissé elhanyagolt szervünk okozhat. Egyre nagyobb szükség van az odafigyelésre, ugyanis - nem utolsósorban több, ún. civilizációs betegséggel összefüggésben - aggasztóan nő a vesebetegek száma.
Ennek a hasüregben elhelyezkedő, páros szervnek több életfontosságú feladata van, elsősorban az, hogy nefronjaival folyamatosan szűrje a keringő vért, válassza ki belőle a salakanyagokat, mérgeket és a felesleges folyadékot, majd ezeket vizelet formájában továbbítsa a húgyutak felé. A vese hatalmas munkát végez: a szervezetben lévő vérmennyiség (mintegy öt liter) naponta körülbelül 350-szer szűrődik át rajta. Több egyéb feladata is van, így például a vese termeli a vérnyomást szabályozó és a csontvelőben a vörösvértestek termelését fokozó hormonokat, a renint és az eritropoetint. Ha ezek a funkciók nem működnek megfelelően, az a szervezet egészére kihat és hamar életveszélyes állapotot eredményezhet.
Előjelek nélküli dráma
A szakemberek szerint a vese valamilyen fokú működési zavara vagy károsodása az emberek mintegy tíz százalékát érinti, de jó részük nem tud erről. Képzelje el ezt a helyzetet: valaki egészségesnek érzi magát, csupán banálisnak hitt problémákkal, például szédüléssel, gyengeséggel, fáradékonysággal fordul orvoshoz, és ott azzal kell szembesülnie, hogy veséi nem működnek megfelelően, azonnali dialízisre, művesekezelésre van szüksége. Egy ilyen váratlanul lesújtó csapás rémálommal felér, de sajnos meglehetősen gyakran fordul elő. A krónikus veseelégtelenség ugyanis hosszabb idő alatt alakul ki, de gyakorlatilag előjelek, tünetek nélkül jelentkezik.
Ez egy alattomos, tünet nélküli, külső elváltozás nélküli betegség, és csak a laboratóriumi vizsgálatból derül ki, mennyire súlyos a helyzet. Így fordulhat elő, hogy a jelenleg Magyarországon művesekezelést kapók mintegy fele órákkal az első kezelés előtt még nem is tudta, hogy a veséi tönkrementek, dialízisre szorul. Ezért nagy szükség van arra, hogy a háziorvosok rendszeresen elvégeztessenek pácienseikkel laboratóriumi vizsgálatokat, és azok is évente egyszer kérjék ezt, akik teljesen egészségesnek tudják magukat.
A krónikus veseelégtelenség első tünete csupán egy általános fáradtságérzet, ezzel sokan még nem is fordulnak orvoshoz, betudják stressz okozta vagy tavaszi fáradtságnak. Figyelmeztető jelek lehetnek, ha megváltozik a vizelet gyakorisága, ha csípő, égető érzés jelentkezik vizeletürítés közben. Előfordul az is, hogy véres vagy barna színű vizelet, az arc, a lábak, a has felpuffadása, a bordák alatt érzett háttáji fájdalom, illetve magas vérnyomás jelzi, hogy a vesék kezdik felmondani a szolgálatot. Amikor a vese funkciója már csak a normálisnak öt százaléka, vagyis amikor a funkciók 95 százaléka megszűnt, az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlen, a vesék működését pótolni kell. Ez művese kezelésekkel (dialízissel) vagy idegen vese beültetésével (transzplantációval) történhet.
Veszélyeztettek
Világszerte évente mintegy hat-hét százalékkal növekszik a veseelégtelenségben szenvedők száma, a becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége. Több gyakori, szinte már népbetegségnek számító, a vezető halálozási okok közé tartozó betegséggel, állapottal is összefügg a veseelégtelenség kialakulása: ezt okozhatja a magas vérnyomás, a tartós elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás is, sőt, minden azonosítható kiváltó ok nélkül is megbetegedhet ez a fontos szervünk. Az életkorral együtt nő a veszélyeztetettség: ma a művesekezelésben részesülő betegek 58 százaléka 60 éven, 35 százaléka pedig 70 éven felüli.
Kérjen vizsgálatot!
Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni: évente egyszer az is menjen el egy háziorvosi vizsgálatra, aki teljesen egészséges, és ha az orvosa magától nem küldené el laboratóriumi vizsgálatra, akkor kérjen ehhez beutalót tőle. Ez az egyszerű szűrővizsgálat ugyanis még korai szakaszban kimutatja a vesék funkciózavarát, amikor még ez a folyamat befolyásolható, a károsodás megállítható. Ha viszont késve derül fény a vesék elégtelen működésére, akkor életveszélyes állapot alakul ki, amelyben csak a művesekezelés (a vér speciális készüléken keresztül történő szűrése, méregtelenítése) vagy a veseátültetés segíthet. Magyarországon jelenleg mintegy tízezer beteg van, akinek a vesefunkciói csak dialízissel biztosíthatók, és több száz vesetranszplantációt végeznek el évente.
Ha Ön vagy családtagja érintett és szívesen tudna meg többet a vesebetegségekről, nézzen be !
