Ha az agyvérzésen átesett páciensek az első tünetek jelentkezésétől számított három órában nem kapnak orvosi segítséget, úgy az orvosok már nem sokat tehetnek az agykárosodás elkerülésének érdekében.
"Legjobb esetben a módszer segítségével az agyi funkciók teljes gyógyulása érhető el" - nyilatkozta Gwendolyn Kartje professzor, a chicagói Loyola Egyetem sejtbiológiai, neurobiológiai és anatómiai részlegének munkatársa. Kartje professzor és munkatársai a módszer, az anti-nogo-A immunterápia részletes leírását a "Topics in Stroke Rehabilitation" című szaklapban tették közre.
Az anti-nogo terápia segítségével a laboratóriumi kísérletek során a kutatók drámai javulást értek el az agyvérzésen átesett kísérleti állatoknál. Európában és Kanadában már folynak az emberi kísérletek is olyan betegeken, akik súlyos gerincvelő-sérülésen estek át.
A legtöbb agyérkatasztrófát, így az agyvérzést is a vér útját akadályozó vérrögök okozzák, amelyek elzárják a vérkeringést, ezzel halálra ítélve az agyi sejteket. Az új készítmény hatékonyan szünteti meg a vérrögöket, de csak akkor hatásos, ha az agyvérzést követő három órában adják be. A legtöbb beteg sajnos nem jut el ilyen hamar orvoshoz, vagy a tünetek fel nem ismerése, vagy a kórházi várakozás miatt.
Az anti-nogo egyike azon terápiás eljárásoknak, amelyek segítségével vissza lehet fordítani az agyvérzés következtében kialakult agykárosodást. A nogo-a egy fehérje, amely gátolja az axon nevű idegrostok növekedését. A fehérje arra szolgál, hogy megakadályozza azon idegrostok növekedését, amelyek miatt a páciens különösen érzékeny lenne a fájdalomra (A fehérje neve az angol "no go" (nem mehetsz) kifejezésből származik). Az anti-nogo immunterápia során egy antitest a nogo fehérje kikapcsolásával segíti elő az idegrostok növekedését.
Az agy bal félteke felelős testünk jobb oldalának irányításáért és fordítva. Amikor az agy bal oldalán alakul ki az agyvérzés, az a test jobb oldalának teljes bénulását okozhatja. A kutatók reménye szerint egy ilyen páciens esetében az anti-nogo terápia beindítaná az idegrostok növekedését az agy egészséges feléről, így állítva helyre az agyvérzés során károsodott agyi részeket.
Az eljárást olyan patkányokon tesztelték, akik mind idős korukban estek át agyvérzésen. Mint emberek esetében, a patkányoknál is csak a test egyik felét érinti az agyvérzés utáni bénulás. Az agyérkatasztrófán átesett patkányok képtelenek voltak az ételt a lebénult kezükkel megfogni. Az anti-nogo terápia után azonban legtöbbjüknél teljesen visszatértek a kéz funkciói.
Kartje professzor szerint az anti-nogo kezelésben hatalmas lehetőségek rejlenek, de a további eredményekre a 2012-ben induló emberi klinikai kísérletek lezárulásáig várni kell.
Animáció: HáziPatika.com
