Ugyan a hasnyálmirigyet elsősorban az inzulintermelésért felelős szervként ismerjük, ennél jóval összetettebb feladatot lát el. Itt termelődnek többek között a zsírok és szénhidrátok lebontásáért felelős enzimek: a lipáz, az amiláz, a tripszin és a kimotripszin. Ha nem jól működik, az az emésztésünket is felborítja. A Rendelő vodcast korábbi adásában szól ejtettünk már arról, milyen veszélye lehet az akut hasnyálmirigy-gyulladásnak és hogyan idézhetik elő az olyan népszerű hazai ünnepi fogások, mint például a töltött káposzta. Ezúttal a hasnyálmirigy daganatos megbetegedésének okait és veszélyeit jártuk körbe vendégeinkkel: Dr. Czakó László belgyógyász-gasztroenterológus egyetemi tanárral, illetve Dr. Schwab Richard gasztroenterológussal.
A hasnyálmirigyrák nem tartozik a leggyakoribb daganattípusok közé: A Nemzeti Rákregiszter legutolsó adatai szerint a betegséget 2022-ben 2685 magyarnál diagnosztizálták. Ugyanakkor ez az egyik legkedvezőtlenebb kimenetelű rosszindulatú daganat, amelyhez Dr. Czakó László szerint az is hozzájárul, hogy rendszerint kései, előrehaladott stádiumban fedezik fel, amikor a kezelése már nehezebben megoldható. „Hasnyálmirigyrák esetén az ötéves túlélés aránya az egyik legalacsonyabb, nagyjából 10 százalék, vagyis 100 betegből 90 öt éven belül meghal. A jövőre vonatkozó kilátások sem túl jók, mert növekszik a daganat gyakorisága, az azt kiváltó tényezők ugyanis egyre nagyobb mértékben érintik a hasnyálmirigyet. A trendek alapján 2030-ra a hasnyálmirigyrák lesz a daganatos halálozás második leggyakoribb oka világszerte” – magyarázta a gasztroenterológus.
Óvatosan a csípős, fűszeres ételekkel!
A kiváltó tényezőket illetően nagyjából 10 százalék vezethető vissza genetikai tényezőkre, a fennmaradó 90 százalékban környezeti ártalmak és káros szokások felelősek a kialakulásukért. A dohányzás például egy jól ismert károsító tényező, amely 2,5 szeresére növeli a daganat kialakulásának kockázatát. Persze minél többet dohányzik az ember, annál nagyobb ennek a rizikója. A rendszeres alkoholfogyasztás, az elhízás, illetve bizonyos betegségek (elsősorban a cukorbetegség) is hozzájárulhat a kialakulásához. Előfordul például, hogy a hasnyálmirigyrák miatt alakul ki cukorbetegség, amelyet korábban diagnosztizálhatnak, mint magát a daganatot – mondta el Dr. Czakó László.
A változtatható rizikótényezők elhagyásával tehát mi is sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a daganatos betegség kialakulását. A dohányzás és az alkohol mellőzése, illetve a túlsúly elleni küzdelem mellett a helyes étrend is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hasnyálmirigy egészségét megőrizzük. Gyakori tévhit például, hogy a csípős ételek jót tesznek az egészségnek – a valóságban azonban csak megnövelik számos emésztőrendszeri megbetegedés, illetve a hasnyálmirigy betegségeinek kockázatát. Dr. Schwab Richard szerint a csípős ételek helyi vérbőséget okoznak, hatására így sokkal több tud átjutni a bélfalon azokból a toxinokból, amelyeket egyébként kívül kellene tartanunk onnan. Ezek a mérgező anyagok elsődlegesen a májban okoznak gyulladásos terhelést, de a hasnyálmirigyet is károsítják. „A magyar gasztrokultúra részei a csípős és zsíros ételek, amelyeket aztán sokszor alkoholos itallal öblítünk le. Ezek mindegyike fokozza a béláteresztő képességet és háromszoros támadást mérnek a hasnyálmirigyre” – tette hozzá Dr. Czakó László.
A szakemberekkel a nikotinbevitel, illetve az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről is beszélgettünk, melyekről bővebben vodcast-beszélgetésünkben hallhatnak.
