Ha tartósan megváltozik a megszokott székelési menetrend vagy a széklet állaga, nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, mert csak egy idejében történő vizsgálattal lehet elejét venni egy súlyosabb betegség kialakulásának.
A széklet színe, szaga, állaga, formája, a székelés gyakorisága személyfüggő, igen tág az a spektrum, ami normálisnak, egészségesnek mondható, különösen, hogy mindezt a napi étrend is befolyásolja. Viszont vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek általánosan megfogalmazhatók, és amelyeket nem szabad elbagatellizálni.
Ha valakinek tartósabban megváltoznak a korábbi székelési szokásai; élénk színű vagy sötétbarna véres, esetleg nyákos székletet, tartós hasmenést vagy épp székrekedést észlel, utána kell járni, hogy mi okozza a panaszokat. Számos gasztroenterológiai betegség, gyulladás, fertőzés is állhat a háttérben, de a vizsgálatok során ki kell zárni azt is, nem daganat okozza-e a gondokat.
"Ha valakinek panaszai vannak, ne várjon a vizsgálattal! Ha nincs komoly gond, akkor könnyen orvosolni lehet a problémát, ha viszont súlyosabb betegség fenyegetésének jele a megváltozott széklet, az időhúzással csak rosszabbra fog fordulni a helyzet" - mondja Lakos István, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke, aki önmaga is átesett vastagbélrákon. A Gyógyulj Velünk Egyesületet a betegtársakkal azért hívták életre, hogy az onkológián kívül is legyen hová fordulniuk az emésztőrendszeri daganatokkal kezelt sorstársaknak és családjaiknak, de felelősséget éreznek az egészségesekért is.
Nincs mit szégyellni
"Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mennyivel jobb lett volna, ha néhány hónappal korábban eljutunk orvoshoz. Szeretnénk, ha mások nem kerülnének a mi helyzetünkbe. Első lépésként azt kell elérnünk, hogy a széklettel összefüggő problémák ne számítsanak tabutémának, az emberek odafigyeljenek önmagukra és gond esetén szégyenkezés és halogatás nélkül menjenek el orvoshoz. Egy következő lépcső annak tudatosítása: a legveszedelmesebb betegségek sem okoznak mindig panaszokat, észrevétlenül terjednek szét a szervezetben, ezért 50 év felett panaszmentes állapotban is el kell menni vastagbél-szűrővizsgálatra" - javasolja Lakos István.
A vastagbéltükrözés a legbiztosabb szűrési módszer, ami viszont sajnos idehaza népegészségügyi szűrésként ma még nem érhető el széles körben. A háziorvos viszont most is tud segíteni abban, hogy aki szeretne, eljuthasson a vizsgálatra, és ezáltal elkerülhessen egy rosszindulatú daganatos betegséget vagy minél gyorsabban maga mögött tudhassa azt.
Hogyan kezelik a vastagbélrákot?
A legjobb, ha még azelőtt kezelik a daganatot, hogy az kialakulna, azaz a béltükrözés során eltávolítják a bélrendszerből a rákmegelőző állapotnak tekinthető gyanús polipokat. Ha ez - szűrővizsgálatok híján - nem történik meg, s kifejlődik a rák, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, minél korábban történik beavatkozás. A legfontosabb a műthetőség kérdése, hogy még azelőtt eltávolítsák a tumort, hogy az beszűrné a bél egyes rétegeit, s továbbterjedne a környezetében vagy a véráram, esetleg a nyirokkeringés útján szétszóródna a szervezetben.
Az áttétes betegek egy kisebb részénél szintén felmerül még a műtét lehetősége, ám ekkor már jellemzően az onkológiai terápiák kerülnek előtérbe: kemoterápiával kombinált célzott terápiák révén igyekeznek megkisebbíteni a daganato(ka)t, ezáltal minél hosszabb ideig kordában tartani, krónikus betegséggé "szelídíteni" a betegséget. A vastagbélrák onkológiai kezelésében áll az egyik legszélesebb terápiás paletta az orvosok rendelkezésére, s a személyre szabott terápiák további előretörése várható a jövőben. A betegség minden 20. embert utoléri élete során.
