A jelenlegi magyar szabályozás szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek törvényileg nem számítanak fogyatékosnak, jóllehet az szerint minden fogyatékosokat érintő rendelkezés hatályát ki kellene terjeszteni az Alzheimer-betegségben szenvedőkre is. A kórban szenvedő beteg ugyanis 24 órás felügyeletet kíván valamelyik hozzátartozója vagy egy fogadott gondozó személyében, azaz képtelen az önálló életvitelre.
Jog a legmagasabb szintű egészséghez Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek a értelmében joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, és mivel önmagukat ellátni képtelenek, megilleti őket az ellátás is. Az ápoláshoz az állam normatív támogatást ad az ezzel foglalkozó intézményeknek, az otthoni ápolás után pedig ápolási díjat fizet.
A helyi önkormányzatnál lehet érdeklődni afelől, hogy a gondozásra szoruló beteg ápolására milyen támogatás igényelhető, illetve milyen szociális ellátási és szolgáltatási lehetőségek adottak lakóhelyén (ápolási segély, házi segítségnyújtás, kisegítő gondozás, közösségi ellátás, napközi otthonok).
Közös érdek a korai tervezés
Miután az Alzheimer-kóros beteg idővel képtelenné válik arra, hogy önállóan képviselje magát akár jogi, akár pénzügyi kérdésekben, a gondozónak kell szembenézni ezekkel a problémákkal is. Az Alzheimer-kóros betegek későbbi ügyintézése korai tervezéssel azonban megkönnyíthető, így korai stádiumban tanácsos például végrendeletet fogalmaznia, illetve a hozzátartozókkal meghatalmazást írnia, hogy fontos ügyekben később eljárhassanak helyette.
Az állandó meghatalmazásban a beteg egy másik személyre ruházza át ügyeinek intézését, ezt célszerű ügyvéddel vagy közjegyzővel elkészíttetni vagy ellenjegyeztetni. Ilyen meghatalmazásra lehet szükség pl. postai küldemények átvételéhez (nyugdíj, értékcikk), a bankban és a hivatalokban is.
A hozzátartozóknak a meghatalmazás mielőbbi elkészültét kell szorgalmazniuk, hiszen később már bírósághoz kell fordulni, amikor a demens beteg már nem beszámítható. Ekkor már csak a gondnokság alá helyezés jöhet szóba, ezzel az eljárással ugyanis hivatalosan is a gondnok lesz a beteg képviselője.
A beteg bevonásával a jövőbeli nehézségeket is érdemes mihamarabb számba venni, és minél korábban intézni az ellátással kapcsolatos későbbi teendőket: az esetleges eltartási szerződést, a gondozó otthonban való elhelyezést.
Gondnokság alá helyezés
A gondnokolt személy véleményét a gondnokának minden döntéshozatal során ki kell kérnie, ha azonban ez a betegség miatt már nem lehetséges, a beteg korábbi rendelkezéseit kell alapul venni.
A jövő: előzetes jognyilatkozat szerint egy korai Alzheimer-diagnózis után a beteg élhet az előzetes jognyilatkozat intézményével is: közjegyző, ügyvéd vagy gyámhatóság előtt megszabhatja, hogy mi történjék vele, illetve a vagyonával cselekvőképességének később bekövetkező korlátozottsága esetén. Kijelölheti például, hogy lakása fejében ápolják otthon, esetleg hogy ki ne legyen a gondnoka.
