A melbourne-i Királyi Gyermekkórház kutatói Dr. Andrew Kemp vezetésével azt is kimutatták, hogy a napfény behatásának jótékony hatása az után is megmaradt, hogy beszámították a mért D-vitamin szintet , az úgynevezett napfényvitaminét, melyet szervezetünk termel a bőrünket érő napfény hatására. A szakértők szerint ez arra utal, hogy a jótékony hatás hátterében valamilyen más mechanizmus állhat.
A kutatás során 415 gyermeket kezdtek vizsgálni születésüktől 16 éves korukig. Nyolc és tizenhat éves korukban feljegyezték az alanyok napon tartózkodásának átlagos időtartamát a nyári hónapokban. Tizenhat éves korukban azt is regisztrálták, hogy szenvednek-e szénanáthában, ekcémában, asztmában, illetve mutatnak-e bármilyen jelet az allergénekkel szembeni érzékenységre.
Az eredmények azt mutatták, hogy a napfénybehatás és az allergiás megbetegedések között nem állt fenn jelentős összefüggés egyik életkorban sem. Azokban a kamaszokban azonban, akik 16 éves korukban a nyári hónapokban naponta legalább négy órát töltöttek a napon, jelentősen alacsonyabb volt a szénanátha és az ekcéma kialakulásának kockázata.
A internetes számában megjelent tanulmány szerzői egyelőre nem tudják megmagyarázni a napfénybehatás védőhatását. Korábbi kutatások ugyan kimutatták, hogy az UV expozíció elfojthatja az immunrendszer működését és a gyulladásos tevékenységeket, ez azonban nem magyarázza a szénanáthára gyakorolt hatást, mely esetében a gyulladás helye nincs közvetlenül kitéve az UV sugárzásnak.
A kutatók mindenesetre az UV sugárzás és a D-vitamin expozíciójának további vizsgálatát sürgetik, mielőtt a napfénybehatást ténylegesen javasolni lehetne az allergiás megbetegedések gyakoriságának csökkentésére.
