A területen zajló kutatásokból mára ismert, hogy a csökkent tüdőfunkció a korai halálozás egyik legfontosabb előjele, függetlenül attól, hogy az érintetteknél fennáll-e valamilyen légzőszervi megbetegedés. Ugyanakkor a tüdő megfelelő működésének megőrzése kulcsfontosságú a krónikus légzőszervi betegségek kialakulásának megelőzésében is – olvasható a BMJ Group kiadó friss közleményében. Korábbi vizsgálatok alapján az A- és a D-vitamin egyaránt védelmet nyújthat az asztmával szemben, illetve támogathatja a tüdő fejlődését. Mindazonáltal dózistól és kontextustól függően születtek olyan eredmények is, amelyek éppen ellenkező képet mutattak. A kérdésben most egy, a Thorax című folyóiratban megjelent amerikai tanulmány szolgáltat újabb fontos bizonyítékot.
Az A- és D-vitamin hatása a tüdőre
A tanulmányt jegyző kutatócsoport 1165 asztmás gyermeket és 1041 asztmás felnőttet vont be a vizsgálatba. Laborvizsgálatok során a résztvevők A- és D-vitamin-ellátottságát, illetve egyes genetikai tényezőket vizsgáltak, továbbá légzésfunkciós vizsgálatot is végeztek náluk. Az így kapott adatok elemzése során kirajzolódott, hogy a vérben mért magasabb A-vitamin-szint mind gyermekek, mind felnőttek esetében jobb tüdőműködéssel mutatott összefüggést. Emellett a felnőtteknél a legalább 30 nanogramm/milliliter értéket elérő D-vitamint-szint is hasonlóan előnyösnek bizonyult. Sőt, ez utóbbi vitamin a biológiai öregedést is lassíthatja a tanulmány szerint.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az asztmás betegek körében gyakoribb a D-vitamin-hiány, amely a betegség súlyosabb lefolyásával, nehezebben kontrollálható tünetekkel, megnövekedett gyógyszerigénnyel és gyakoribb fellángolásokkal jár. Vizsgálatuk során 248 olyan gént szabályozó mikroRNS-t azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak az A- és D-vitaminnal, és fontos szerepet játszanak a gyulladás, valamint a tüdőműködés szabályozásában. Eredményeik szerint e mikroRNS-ek működésének változásai jelentősen befolyásolják, hogy az A- és D-vitamin milyen hatást gyakorol a tüdőfunkcióra és a biológiai öregedéshez kapcsolódó epigenetikai folyamatokra. Mindez arra utal, hogy az epigenetikai mechanizmusok kulcsszerepet töltenek be a vitaminok kedvező hatásainak közvetítésében, és a jövőben új lehetőségeket kínálhatnak a személyre szabott táplálkozási és kezelési stratégiák kidolgozásához az asztma ellátásában.
Kapcsolódó cikk
Mennyi A- és D-vitaminra van szükségünk?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása szerint felnőtt férfiaknak 570 mikrogramm, nőknek 490 mikrogramm A-vitamin bevitele javasolt naponta. Állati és növényi eredetű élelmiszerekben egyaránt megtalálható. Remek forrása a máj, a halhús, a tojás, valamint a tej- és tejtermékek, továbbá az édesburgonya, a spenót, a tök, a sárgarépa, vagy éppen a sárgadinnye is.
D-vitaminhoz szintén hozzájuthatunk táplálkozással, fontos azonban megemlíteni, hogy e vitamint szervezetünk is képes szintetizálni előanyagaiból a bőrt érő napfény hatására. Emiatt a vitaminhiány kockázata elsősorban az őszi-téli fényhiányos időszakban emelkedik meg, és egyes felmérések szerint tavaszra a magyar lakosság zöme valamilyen szintű hiányállapottal küzd. Éppen ezért a téli hónapokban a hazai ajánlás szerint napi 2000 nemzetközi egység (DE) D3-vitamin bevitele javasolt, amit főként étrend-kiegészítők szedésével tudunk biztosítani.
